AZ OLVASÓK HOZZÁSZÓLÁSAI
1. OLDAL

A lapgazda csak dolgozik, szerkesztget, írások és képek után rohangál, aztán jön néhány levél, bennük ötletekkel, észrevételekkel, kritikákkal...
Ezekbõl tettem ki néhányat, amik megérdemlik, hogy elgondolkodjunk rajtuk.

1. Fecó:
Az idõszálas technológiák az ûrhajózásban címû íráshoz volna egy ötletem.
A térugró ûrhajó ugráltat maga elõtt egy felvezetõ szondát, amin keresztül elõre látja azt a helyet, ahová majd be fog lépni. Így tudja kikerülni a baleseteket. Viszont ez egyben korlátozza is az ugrálások sûrûségét, tehát az áthelyezõdési sebességet, mert a számítógépnek idõbe telik, amíg egy akadály észlelésekor új pozíciót számít ki. Arra gondoltam, hogy némi furfanggal lehetne javítani a helyzeten. A szonda ne egyszerûen az ûrhajó elõtt haladjon, hanem hozzá képest egy kicsit a jövõben is. Tehát legyen 1-2 másodperccel elõrébb a sajátideje.
Ebben az a jó, hogy pl. aszteroidamezõben vagy ûrcsatában, ahol nagyon jól kell tudni manõverezni, nem azt látom, hogy mi van ott, ahová beugrok, hanem hogy mi lesz majd a beugrásom utáni 1-2 másodpercben. Egy ilyen járgány gyakorlatilag lelõhetetlen, még lézerrel is, mert az is csak fénysebességgel megy...

Válasz:
Jó tipp! Amint tudjuk, hogy kell az idõben utazni, megcsináljuk!

2. Aranyatya:
A fekete lyukak szerkezete címû írásban felvetettétek azt a lehetõséget, hogy üreges lehet a nagy tömegû fekete lyukak belseje, mert a nagy nyomás miatt annihilálnak az elemi részecskék. Ebben az üregben egyre halmozódik a fény. Na de mi van akkor, ha olyan nagyra nõ az üreg, hogy a sugara összevethetõ méretûvé válik a külsõ eseményhorizont felszíntõl való távolságával? Akkor elvileg lehetségessé válik, hogy belül is megjelenjen egy belsõ eseményhorizont, ami totálisan fény
és anyag mentes térrész lesz. Ennek a tartománynak az lesz a különlegessége, hogy abszolút vákuum, viszont az idõsûrûsége (gravitációs hullámok) nagyon nagy.
Ez a modell hasonló az univerzum labda szerkezetéhez.

Válasz:
Már csak arra kellene rájönni, hogy kerülhet anyag és fény ebbe az üres lukba (mégfeketébb lyuk a fekete lyukban). Pl. ha egy dimenzió alagúton keresztül belefolyik valahonnan (vagy ott keletkezik), középen fehér lyukként árasztva az anyagot és a fényt, ami kifelé vonzódik majd. Ilyen extrém nagy idõsûrûség mellett relatíve évmilliárdokba telhet a kirepülõ anyag számára, mire eléri az eseményhorizontot és nekicsapódik a belsõ falnak.
Ezzel csináltál egy mini univerzumot, gratulálok!

3. Victorius:
A tudomány pongyolaságai címû íráshoz lenne egy érdekes megjegyzésem. A különféle csillagászati szakkönyvekben a spirális galaxisokat nem úgy rajzolják, ahogy kinéznek. A különbség elenyészõ, mégis nagyon fontos. Az összes fényképen jól látható, hogy a spirálkarok exponenciális görbék mentén emelkednek ki a magból, míg a rajzokon mindenhol lineáris spirálként lettek megrajzolva. Küldök két képet, amikre rárajzoltam pirossal egy exponenciális görbét.

Exponenciális görbe galaxiskarokon.Az NGC4603 spirálgalaxisra rajzolt exponenciális görbe.

Nem volt könnyû, de mire elkészültem rájöttem, hogy az exponenciális spirálokat a galaxis elsõ látható menetéhez kell illeszteni, mert a karok vége felé a kar már nem a spirálon, hanem a két utolsó menet között helyezkedik el. Amikor eléri a felét, akkor van vége a karnak.
Az illesztésnél csak eltolást, skálázást és perspektív leképzést alkalmaztam, tehát a spirál arányos maradt. Véleményem szerint, amire használható lenne ez a felismerés:
a. A középpont lokalizálása.
b. Tömegbecslés.
c. A középponti fekete lyuk (?) tömegének becslése.
d. A nézõirányhoz képesti dõlésszög meghatározása.
e. A forgási sebesség becslése a tömeg és a méretek alapján, ami a közeledõ és távolodó karok színképelemzésével elég pontosan ellenõrizhetõ. Ez lehetõséget adhat a vöröseltolódás független ellenõrzésére.

Válasz:
Köszi a képeket. A Galériában elhelyeztem 18 képet a spirális galaxisokról, ezek különféle csillagászati oldalakról lettek összevadászva. Lehet rajtuk gyakorolni a spirál rajzolgatást!

4. Kisherceg:
Vegyünk két azonos átmérõjû kört, valamint két különbözõ átmérõjû kört, majd kössük össze a középpontjaikat, és rajzoljuk föl az érintõket. Látható, hogy az azonos átmérõjû körök érintõje párhuzamos a középpontjukat összekötõ egyenessel, a különbözõ átmérõjû körök érintõje pedig valamilyen szöget zár be a középpontjukat összekötõ egyenessel.

Ábra a Kisherceg féle paradoxonhoz.

Ha a két különbözõ átmérõjû kört eltávolítjuk egymástól, ennek a szögnek az értéke közelít a nullához. Az értéke értelemszerûen a végtelenben éri el a zérust, ekkor az érintõ és a középponti összekötõ egyenes párhuzamossá válik. Azonban törvény, hogy kizárólag azonos átmérõjû körök érintõje és középponti összekötõ egyenese lehet párhuzamos, ezért arra kell következtetnünk, hogy végtelen távolságra lévõ bármilyen test mérete azonos. Mivel azonban a körök méretét a távolítás során nem változtattuk, valamint a távolítás során nem tapasztalunk folyamatos méretváltozást, így a körök átmérõje nem lehet azonos.
A paradoxon egyetlen módon oldható fel: valós objektumokkal kapcsolatosan a végtelen nem értelmezhetõ, azaz nem létezik végtelen távolság.

Válaszlevél 1. Pearl-tõl:
A gondolatod szerintem mind elviekben, mind matematikailag jó. Az általánosításod azonban nem elég pontos. Ugyanis a dolog lényege az, hogy tetszõleges véges méretû tárgy a végtelenben pontnak látszik (mint pl. a csillagok az égen). Tehát az elmozdított körnek nem csak az érintési pontja, hanem a kör valamennyi pontja is ugyanabban a pontban fog látszani, bármely rögzített nézõpontból szemlélve. Természetesen a végtelenben látott pont nézõpontonként különbözõ lehet.

Válaszlevél 2. Fecótól:
A paradoxonhoz csak annyit tennék most hozzá, hogy ha végtelen távolságból bármely véges tárgy (dolog) pontnyi méretû, akkor véges távolságból bármekkora pontnyi tárgy (dolog) véges méretûre nagyítódik fel. Vagyis kiderül róla, hogy több pontból áll. A mi számunkra egy atom vagy egy elemi részecske csak egy pont, amíg nem tudjuk úgy felnagyítani, annyira közel menni hozzá (mûszeresen), hogy meglássuk a benne lévõ struktúráltságot.
Vagyis minden pont elvileg egy tetszõleges véges, tehát tulajdonképpen, rejtetten végtelen világot hordoz magában. Ezzel persze nem mondtam újat, csak leírtam a létfilozófia matematikai részének egy régi megállapítását, ami ide passzol.

Válaszlevél 3. Kishercegtõl:
Hát érdekes gondolat. De ha végiggondolom, itt a középponti összekötõ egyenesnek, és az érintõ által bezárt szögnek nullának kéne lennie és csak akkor lenne a pont mégsem pont. Ilyen pedig bármilyen kis távolságnál sem történik, de ez közvetlenül nem következik a paradoxonból. :-)

5. Fecó:
Szeretnék olvasni a honlapotokon más témákról is, amik szintén ide tartoznak, de senki nem tett még róluk említést. Pl.: az idõtükrökrõl, a fénykvantumokról, a hipertéri rendszerekrõl, a négy dimenziós paraélményekrõl, stb. Úgy hallottam, az ELTE-n nagy vihart kavartak a Varga Endre tételei (Az élõ szervezetek alkotóelemei címmel 2001-ben). Azt szeretném megkérdezni, hogy történt-e valami elõrelépés ez ügyben az egyetemen? Elég drasztikusak a következményei ezeknek a felfedezéseknek a materializmusra nézve.

Válasz:
Csak azért nem jelentek meg az általad kért témákban írások, mert nem kaptam ilyen anyagokat. Vagy nincsenek vagy ülnek rajta a készítõik. Az én dolgom, hogy közzé tegyem mások kutatásait, amennyiben ezt szeretnék. Volt az elmúlt két évben több olyan publikáció is, ami végül nem került fel a lapra, pl.: matematikai értekezések a nulláról és a végtelenrõl, egy földönkívüli anyag az univerzumunkban tenyészõ élõlények biológiai törzsfejlõdésének folyamatáról, egy hosszú anyag a gravitációval kapcsolatos kisérletekrõl és egy rázós írás az ipari kémkedésrõl. Az, hogy a jövõtéri oldalon mi van kiírva, még nem garantálja, hogy fel is fog kerülni a lapra. Az csak terv, ami mindig bizonytalan.
Az élõ szervezetek alkotóelemei címû írás 8 tételérõl hónapokig ment az õrjöngés az ELTE oldalain, ott nézz körül a részletek után. Én egy darabig figyeltem a szópárbajt, de aztán megúntam, mert senki, még a legokosabb professzorok sem tudtak érdemben belekötni a dologba. Szóval nagy durranás volt. Ezért van most csend körülötte. :-)

6. Victorius:
A fekete lyukak szerkezete címû írás úgy tûnik nem maradt (idõ)visszhang nélkül, mert Válas György honlapján találtam két érdekes kozmológiai publikációt. Az egyik Los Alamosból származik, ahol két fizikus kitalálta, hogy a fekete lyukak talán nem tömörek, hanem inkább buborékok, tehát belül üregesek, mint a focilabda. Sõt, talán az egész univerzum is egy ilyen lasztiban terpeszkedik. A másik a Supernova Cosmology Project a Berkeley Labortól, akiknek van pénzük a világ legnagyobb távcsöveit arra használni, hogy kimérjék az univerzum tágulási sebességének változását. Nos, azt vették észre, hogy nincs változás. A cíkkeket errõl az oldalról vettem: Válas György tudományos és mûszaki hírei. Aki kiváncsi, olvassa el õket: kozmolo2.zip.

Válasz:
Öröm látni, hogy mások is jófelé kaparásznak. Más irányból indulva is ugyanoda lyukadtak ki a fekete lyukaknál, mint mi, igaz kissé lemaradva. A gondolat már benne van a Föld morfogenetikai Levegõjében. Talán gyorsabban haladhatnának a nyugati kollégák, ha olvasnák a honlapunkat. Régóta gondolkodom legalább a fontosabb írások fordításában angolra és németre, de még nem találtam rá megfelelõ szakértõ tolmácsot, aki ingyen vállalná. Ezúton kérem a vállalkozó kedvû olvasókat, hogy jelentkezzenek szakfordítónak az Eseményhorizont angol és német verziójának elkészítéséhez!

7. Fecó:
A tudomány pongyolaságaihoz tartozik szerintem a számítástechnikában a billentyûzet kiosztások problémája is. Nem csak az ASCII kódtáblák fogyatékosságaira gondolok és az UNICODE-dal való összeférhetetlenségére, ami sokszor okoz gondot a hálózati levelezésben, hanem a QWERTY billentyûzet elavultságára. Valaha régen, amikor feltalálták a mechanikus írógépet, csináltak egy ideális billentyûzetet, ami viszont túl jó volt a gyakorlottabb gépelõknek. Folyton összeakadtak a nagy sebességû pötyögtetés közben a betûkarok, ezért rontották el, helyezgették át a betûket. Ez a QWERTY, amit sajnos máig használni kényszerülünk, holott a számítógép billentyûknél ennek a mechanikai problémának már nincs létjogosultsága. Kérdésem a következõ: miért nem lehet a boltokban ideális billentyûzetet is kapni?

Válasz:
A felvetésed jogos. Igazából nem kellene más típusú billentyûzeteket gyártani, elég lenne átragasztani a meglévõt vagy lefesteni, és telepíteni hozzá az ideális karakterkiosztást. Az egyetlen probléma ezzel mindössze az, hogy alig akad ember, aki hallott egyáltalán errõl a dologról, és fogalmunk sincs, milyen lehet az ideális billentyûzet, illetve hol lehet ennek utána nézni. Ezúton kérek minden olvasót, hogy ha tud a kérdésben hasznos információkkal szolgálni, akkor jelezze nekünk, mert mi is vevõk vagyunk az ideális kéjpadra!

8. Fecó:
Nézegettem a gimnáziumból visszamaradt Négyjegyû függvénytáblázatokat. A 191. oldalon (1988-as kiadás) van egy érdekes táblázat a következõ címmel.: Néhány fényhullám rezgésszáma, hullámhossza vákuumban és levegõben, valamint a levegõnek rájuk vonatkozó abszolút törésmutatója. Ebbõl egyértelmûen kiderül, hogy a rezgésszám emelésével, ami a hullámhossz csökkenésével jár, mérhetõen csökken a terjedési sebesség a levegõben. Vagyis már legalább 15-20 éve tudjuk, hogy a fénysebesség nem állandó! Csak most jutott eszembe, hogy ezt nekem senki sem mondta az iskolában! Ha a fény nem elektromágneses hullám, hanem egy idõforrásrendszer, akkor létezniük kell igazi elektromágneses hullámoknak is, amik azon a frekvencián rezegnek (kb. az infravörös fény 5x1011 hertzétõl az ultraibolya 3x1018 hertzéig!) ahol a fotinók. A levegõben vagy vízben haladó fény lassulásának pedig ezeknél nem volna szabad mutatkoznia! Mit gondoltok errõl?

Válasz:
Azt, hogy le kell mérni. Ha lesznek ilyen eredmények, és a szakemberek hajlandók megosztani velünk azokat, akkor olvashatod majd az Eseményhorizonton.

9. név nélkül:
Úgy láttam az írásaitokban, hogy nálatok a Pont definíciója némiképp különbözik a hagyományos euklideszi definíciótól. Euklidesznél a pont egy olyan elem, aminek nincs része. A létfilozófiai pont ellenben gyakorlatilag semmi, minden paramétere nulla, sõt nem is létezik, csak van. Ebbõl következõen elképzelhetõ olyan modell, amelyben az euklideszi pont relatíve nagyobb a létfilozófiai pontnál, hisz az elemnek nem része önmaga, míg a pontok egymás mellé helyezése továbbra is csak pontot ad. Egyébként tetszenek az írásaitok.

Válasz:
A probléma az öntartalmazó halmazok ellentmondásos definíciójából fakad, ami sok fejtörést okozott már a matematikusoknak. Mi egyszerûen csak nem fárasztjuk magunkat azzal, hogy mindenáron ellentmondásmentes modelleket akarjunk gyártani. A paradoxonoktól lesz dinamikus a világképünk.

10. Kisherceg:
Az ufókkal kapcsolatban a szkeptikusok leggyakoribb reakciója az, hogy ha valaki rendkívüli állítással áll elõ, annak rendkívüli bizonyítékokat is kell produkálnia, hogy igazát bizonyítsa. Az jutott eszembe, hogy ez így van, ezzel nincs semmi gond. Csakhogy a legalapvetõbb valószínûségszámítás alapján éppen az a rendkívüli állítás, miszerint nincs is földönkívüli élet, pláne intelligens, vagy nálunk intelligensebb - élet. Ezen kívül teljesen érthetõ és elfogadható, hogy a világegyetemben a fejlett élõ szervezetek jobbára humanoid-jellegûek. A két szem a térlátás miatt kell, a kétlyukú szaglószerv a biztonságos szaglás miatt kell (dugulás, lefogás). A szem-orr-száj elrendezése a túlélést segíti elõ; az elsõdleges a száj: mindent ami közel kerül a szájhoz, a lehetõ legtisztábban és legrészletesebben kell látni, illetve a szaglószervvel a lehetõ legegyszerûbben, legzökkenõmentesebben kell a párolgó anyagfelhõk analizálásával felismerni az összetételét. Ezen érzékszerveknek pedig a lehetõ legközelebb kell elhelyezkedniük az agyhoz, hogy a legrövidebb és legvédettebb idegpályák köthessék össze õket az aggyal.

Válasz:
Az, hogy egy élõlénynek milyennek kell lennie, nagyon emberi megközelítés. A sci-fi filmjeink tele vannak humanoid szörnypofákkal, holott lehetne amõbákat, borsószemnyi furcsaságokat vagy hegy méretû óriásokat is mutogatni. Számos állatfajnak a Földön nincs szeme, mégis kitûnõen elboldogul. Elképzelhetõk olyan lények, akik nem szemmel látnak, nem füllel hallanak (hanem pl. az egész bõrfelületükkel), nem szaglásszák a környezetet és nincs központi idegrendszerük, csontozatuk. Kommunikálhatnak fénnyel, gravitációs hullámokkal is. A fõ probléma esetünkben az, hogy a valószínûségszámítást ismeretlen tényezõk alapján végezzük. Végig kell járnunk a galaxisunkat, minden lényt meg kell vizsgálni és utána kell (óvatosan) véleményt mondani az idegenekrõl. Erre van a parafelderítés.

11. Részletek Fecó és Victorius csevegésébõl 2003-ban:

Fecó: Az örvény befelé szívja a belekerülõ tárgyakat, dolgokat, spirálvonal mentén. Ez vajon lineáris spirál vagy exponenciális? A tárgy sebessége egyenletes vagy gyorsuló? Ezt azért kérdem, mert én ugyan azt látom, hogy egyre gyorsul a kosz amikor megy a lefolyó felé, de ezt az illúziót okozhatja az is, hogy egyre kisebb körön fordul körbe, azonos sebességgel. Vagy nem?
Victorius: Most megfogtál, jó kérdés. Az intuícióm szerint a tölcsér alakja exponenciális lehet. A sebesség biztosan nõ befelé, mivel kívül alíg mozog. Ez egybevág azzal, hogy pl.: a bolygók keringési (pályamenti) sebessége is kisebb a gravitációs tölcsér külsõ részén, mint a belsõ részein (pl.: Naprendszer). Jól tudom?
Fecó: A térképen látható, hogy a tengeri áramlások az északi féltekén jobbosak, a délin balosak. A vízi örvények lefelé szívnak, be a vízbe, a légi örvények felfelé szívnak, be a levegõbe. Tehát a torkolat a határfelületen van, a felszínen! Vajon a gravitációs vonzás is egy olyan örvény, ami a részecske felszínérõl indul és befelé szívja a részecskéket?
Victorius: Ezen sokat gondolkodtam, nincs végleges válaszom. A sejtésem az, hogy EGYETLEN ÖRVÉNY LÉTEZIK és azt látjuk sok-sok helyen. Így a "szívás" minden
részecskénél jogos. Csak itt sehol sincs határfelület, a felület csak látszat, érzéki csalódás, a mérõeszközeink és a méréseik praktikus értelmezései során alkotott absztrakció. Valójában nincs felszínük.
Fecó: És ezt csak más hatások állítják meg az idõpikkelyeken kívül?
Victorius: Az idõpikkelyekben én nem "hiszek" és nem látom be a létezésüket. Majd esetleg ha valamit ki is számítunk és megjelenítjük.
Fecó: Akkor a taszító hatásnak is örvényszerûnek kell lennie, ami a felszínrõl indul kifelé? Hogy fog ez kinézni térben?
Victorius: A 2D örvény (lefolyó) 3D-ben rajzolható fel. A 3D örvény 4D-ben rajzolható fel. Talán ezért nem tudod elképzelni.
Fecó: A másik, hogy a részecske balosan forog, mint a Föld, tehát az északi és a déli felén ellenkezõ örvényeknek kell kialakulniuk, amik másfajta pályára késztetik a belerepülõ fényt, neutrínót, stb. Ugyanez belül is érvényes lesz a tartályban, a benne pattogó fényre és a tachion fák elágazási rendszerére. Vélemény?
Victorius: A részecske forgása (leginkább spin-je) egy vektorral van megadva, ami különbséget tesz a két "mágneses pólusa" között. Talán a 3D tölcsér 4D-beli képének valamely, a mérõeszközeinkre (végsõroson minden anyagi rendszerre) képzett vetülete ilyen? Ha az anyagi rendszer (mérõeszköz) is csak ilyen tölcsérekbõl áll, akkor érthetõ. Az egyik tölcsér a megfigyelt részecskéhez, a másik a megfigyelõhöz tartozik. Ezt a szimmetriát fejezi ki a két pólus, a két ellenirányú tölcsér. A részecske forgása pedig a megfigyelés folyamata, maga a megfigyelõ és a megfigyelt részecskék között telõ idõ.
Fecó: A világ fraktális, lépcsõs felépítése miatt az örvények egymásba ágyazódnak?
Victorius: Pontosan. Egyetlen örvény van, csak az fraktálszerûen sok helyen látszik. Pl.: Ha kiindulsz egy BÁRMILYEN ábrából és arra végtelen sokszor alkalmazok
egy leképzést, akkor csak és kizárólag a leképzésre jellemzõ alakzat, ún. fraktál, vagyis a leképzés attraktora jön létre. Az eredeti alakzat egyúttal teljesen eltûnik. Véges lépésszámnál részleges struktúrát és az eredeti alakzat sokszori, különbözõképpen transzformált képét kapod. Ezt a grafikában IFS (Iterated Fractal System) ábraként ismerik. Ilyen lehet a Világ? A létezés egyetlen örvényként modellezhetõ? Ha az örvényt önmagából szemléled, akkor "kettõs örvényeket" látsz és ezeket nézzük mi részecskéknek?
Fecó: Ezeket persze nevezhetjük attraktoroknak is, oly bonyolult pályán mozgatják a dolgokat. Namost az örvények sodró ereje gyengítheti és erõsítheti egymást vagy fütyülnek egymásra. Az erõsítésnél megtörténhet, hogy a tárgyat érõ eredõ erõ nagyobb, mint amennyit az kibír rugalmasan, szétszakadás, tartós deformáció, megsemmisülés nélkül. Ez a lényege a kavitációs erõmûnek? Víz széttépõ készülék örvénnyel?
Victorius: A látszat örvények között nem léteznek valódi erõk. Az erõ és energia, a tér és az idõ csak praktikus matematikai eszközök. A Valóság szubjektív önszemléletét kellene megérteni. A szemlélet maga MINDEN kölcsönhatás együtt. Jelenleg ezt bontjuk fel részeire önkényesen, a méréseink számára praktikus módon. Mielõtt deformációról vagy szétszakadásról beszélünk, talán tisztázzuk a szubjektív szemlélet kérdését.
Fecó: ... Ezeket leképezhetjük potenciálgödrökként is, amikbe beleülünk. Amikor átmégy egy másikba, akkor kerülsz csöbörbõl vödörbe.
Victorius: Ja, de én nem kavarnám bele még az ennyire emberi dolgokat.
Fecó: A teremtésben pedig nincs holtpont, örvénymentes hely, hisz minden teremtmény, létezõ is ilyen örvény, forgó forráskupac. Ergó nincs biztos pont, de magadba azért kapaszkodhatsz. Vajon az örvények hatóereje a távolsággal négyzetes arányban csökken? Ha igen, akkor végtelenül nagy távolságra végtelenül kicsiny lesz, de soha nem nulla, vagyis mindig ér minket perturbáló hatás, ami kaotikussá teszi az egészet.
Victorius: A hatás sohasem lehet nulla. Ha az lenne, akkor az adott tér-/idõrész "leszakadna" a Mindenségrõl, ami persze a "leszakadás" értelmezhetetlensége miatt nem is lehetséges és viszont. Minden mindenre hat, legfeljebb valamiféle önbehúzó hatás kompenzálja.
Fecó: Javasolt kisérlet: filmre venni a víz és levegõ örvényeket és a bennük mozgó tárgyak pályavonalát számolgatni, milyen spirált ad. Illetve azon agyalni, hogy lehet egy örvényt, pl.: tornádót megfékezni ellenörvény kialakításával?
Victorius: Léteznek erre programok is, állítólag. Folyadékdinamikánál és aerodinamikánál használják õket. Tud valaki szerezni ilyet? Az örvény kaotikus jelenség. Ellenállni neki kis hatással elvileg lehet, csak gyakorlatilag lehetetlen megmondani, hogy mikor, hol és mit kell tenni. Nagy hatással lehetséges, de az ellenállás rombolóbb lenne magánál a
jelenségnél.
Fecó: Azt hiszem tavaly csináltál egy olyan számítást, hogy vajon a csillagok egyáltalán látszódhatnak-e abból a távolságból, ahol lehetnek? Kiszámoltad, hogy a Nap adott távolságból látszik-e, ha ismerjük a felszínét és a leadott fénymennyiséget. Az eredmény: igen, a csillagok látszódnak, bár csak pontnak. A távoliak meg csak akkor, ha sokáig nézi a mûszer, hogy néha azért becsapódjon egy fészkes foton.
Victorius: Így van, kicsi a "fotonfluxus" (idõegységenként egy területegységre beesõ fotonok száma), de korántsem nulla. A szem felületére számoltam, hellyel-közzel van 1-1 foton, másodpercenként pár. Azért vibrál, hullámzik a kép, mert a fotonok is esetlegesek és ráadásul mindet máshogy töri meg a hullámzó légkör.
Fecó: Namost, ezt kicsit tovább kéne számolni. Mekkora az a távolság, ahonnan már éppen nem látszik a Nap? Arra gondolok, hogy a belõle jövõ fény hol csökken le annyira, hogy mondjuk másodpercenként 1 fotinónál kevesebb csapódjon be egy négyzetméteren?
Victorius: Az látható, csak nagy tükör kell és hosszú expozíció. Minden távolságból látható, csak egyre nehezebben. Csak függvényt tudok adni. BÁRMEDDIG ellátni, csak eszközök kellenek. Hogy a fény "körbemegy-e", az már a tér geometriájának (a nagyléptékû szubjektív szemléletnek) a kérdése. Ha nem, akkor jó közelítéssel euklídeszi a tér (erre is mutatnak kísérleti eredmények). Ha igen, akkor valami más geometria (erre is vannak támpontok). A fene tudja mi van, talán kiszámolhatjuk. De SZVSZ (Szerény Véleményem Szerint) csak egy jól megfogalmazott lételmélet és az arra ráépített szubjektív méréselmélet segítségével találhatjuk meg a választ.

12. János:
A tudomány pongyolaságaira válaszok: Mivel nem derült ki a szerzõ kiléte, kérem továbbítsa neki a következõt:
A 24. pont egyszerûen nem igaz. Szervátültetéssel élnek betegek, pl. szív, pedig a donor már nyilvánvalóan meghalt. Intézetünkben folynak szövettenyésztési kisérletek (patkány szívizmon), ugye elképzelhetõ, hogy a szív kivétele után maga a patkány elhalálozik. A szívsejtekkel való kisérlet viszont csak ekkor kezdõdik. Ez a pont (24.) kicsit lerontja a többi hatását, ami élvezetes olvasmány.
A 19. pontban említett kék-piros fénysebesség közti különbség is gyanús, mert rádiócsillagászati megfigyelések bizonyítják (ahol még nagyobb az eltérés a hullámhosszban) a rádiójelek és az optikai jelek egyszerre érnek a földre, ráadásul nagyon eltérõ távolságú rádiógalaxisokról. Ez nagyon súlyos érv. Ez ellen kevés a szimpla tagadás. Ide legalábbis egy link hiányzik, ami az érvelésedet bizonyítja. Vagy a 19. pontot ezzel a nagyszerû mondattal inkább fejezd be: "Újra felgyorsul az eredeti, aktuális közegének megfelelõ sebességre.
Az 5. ponthoz: nagyon szép a háttérkép, de én egy kicsit más háttérképet tettem fel. Ez nagyon fontos. Az ugyanis a foton (remélem). Ez nem 50 éve, hanem több ezer éve szerepel a (keleti) tankönyvekben. Nézd meg. http://bioch.szote.u-szeged.hu/astrojan/galaxies.htm
A lista lenyûgözõ, nagyon élveztem, az elõbbieket pedig ne vedd nagyképûségnek, segíteni szeretnék. Egy ilyen jellegû mûvet mindig a leggyengébb pontja alapján ítélnek meg. Üdv!

Válaszok:
Íme a válaszok az észrevételeidre!
- A 24. ponthoz: A sejtek életben tarthatók az élõlény halála után, lásd kóma állapota, amikor egy nagyon lelassult sejtfunkcióval tovább mûködik a páciens, egyfajta hibernációval. De ha a test szétrohad, akkor a távoli sejtjei is meghalnak. Szervátültetés esetén igen gyors sejtcsere, sejtosztódás indul be, és ezzel az idegen sejtek saját sejtekké válnak: immundepreszív állapot. Ezzel kapcsolatban olvasd még el a Varga tételeket az eh-n, aminek a közvetlen címe máshol: http://donarac.fw.hu/tetelek/ Ennek lényege, hogy az élõ szervezetek mûködését az ún. integritásvezérlõ mezõ vagy kölcsönhatásmátrix határozza meg.
- A 19. ponthoz: Erre csak azt mondom, nézd meg a 4jegyû függvénytáblában a fizikai táblázatok közt a különbözõ színû fények sebességét  levegõben. Mert a világûr nagy távolságokon légkörszerûen viselkedik még akkor is, ha 1 köbkm-be csak 1-1 atom található! Ebbõl logikusan következik, hogy az eltérõ színû fények eltérõ idõben érnek a szemedhez a csillagtól.
Szükségünk van jó kritikusokra, akik felfedezik a hibáinkat, mert ezzel tudunk elõrébb lépni! Írjál csak ha találsz még hibát az eh-n. Köszi!

13. Victorius:
Sokat olvasgattam ma este az eh-t, különösen a létigés, létfilós részeket. Szép teljesítmény
volt ezt mind összeszedni! Gratulálok. Sokmindent az ember "tudat alatt" ismer, de nem tudatosul benne. Nagy élmény felismerni mindezt.Van pár észrevételem néhány részhez.:
A 2004 alatt a letigek.html-ben a következõ javítást javaslom.:
3. pont:
"(nem létezõ, de mégis vanó?)" helyett "(nem létezõ, de mégis való)"
Érdekes ugyanebben a bekezdésben a dupla tagadás: "nem kíván semmit". Bárhogyan is fogalmazom át, nem tudom megkerülni a dupla tagadást. A kifejezés környezetében több dupla tagadás is található. Ennek mi lehet a szerepe a nyelvünkben?
"Másrészt a megnyilvánulatlan forrás lehet (vanhat?) magában is, illetve áraszthatja magából a sajátidejét (múltját). Ha a múltja egyetlen más idõforrást (vanót, létezõt?) sem ér el, akkor szintén megnyilvánulatlan marad. Ezt hívjuk állóvíznek (1. ábra), ahol nem történik semmi."
Ha nem érzékeli semmi a "megnyilvánulatlan kiáradását" (ez már önmagában ellentmondás), akkor miért feltételezzük, hogy "kiárad". A kiáradás szerintem CSAK a megnyilvánuló létezõ sajátja, mivel a kiáradás maga a megnyilvánulás. A kiáradás csak akkor van, ha a létezõ azt önmagában "észleli", különben nincs. A kvantumfizikában: klasszikus értelemben csak az van, ami mérhetõ, azaz észlelhetõ. A többi csak valószinûség, vagyis - saját értelmezésem szerint - a lehetõségek összessége (megnyilvánulatlan!). Tehát a megnyilvánuló létezõ úgy nyilvánul meg, hogy a (még) megnyilvánulatlan részeit észleli, ezzel önmaga számára valóságossá teszi azokat. Amíg nem észleli, addig az összes lehetséges észlelés egyszerre "van", ez a végtelen lehetõségek tárháza. A létige magyarázatairól jut eszembe: Tudod mi történt a döglött állattal? Hát KiMúlt. Kiment belõle a múltja, mármint amiben még állatnak volt nevezhetõ.
A "levés, létezés, leledzés" résznél van egy hiba: Szerintem a "Létezõ: én létezõ vagyok, te létezõ vagy, õ létezõ, mi létezõnk vagyunk, ti létezõk vagytok, õk létezõk." helyett "Létezõ: én létezõ vagyok, te létezõ vagy, õ létezõ, mi létezõk vagyunk, ti létezõk vagytok, õk létezõk." kellene. A különbség: "létezõnk vagyunk" => "létezõk vagyunk"
Érdekes eset: Véleményem szerint "lenni fog" nincs a magyarban (hun nyelven). Szerintem csak a "lesz" alakot használjuk. "
A passzív (egyszerû) lét csupán birtokol tulajdonságokat (elsõsorban önnön létét)" - Mi az a passzív lét? Az szerintem a VAN. Létbõl csak aktív van, teljes hullámtéri információval (tulajdonságokkal)."Nem lehet tagadni a megnyilvánulatlan EGY-et, mert felette áll a dualitás, polaritás igen-nem, fehér-fekete, létezik-nem létezik világának." Ezt talán így indokolnám: "A megnyilvánulatlan VAN tagadása maga a semmi, a valami hiánya. A nincs a hiány kifejezése. Külön szó kell rá, mert "semmi nincs"." - figyeld meg: dupla tagadás, nem is tudjuk kijelenteni a semmit, mert nincs!
Amúgy tetszik a gondolatmenet. Ezen sokkal többet és mélyebben kellene agyalni. Matekkal és fizikával együtt.
2. IGERAGOZÁS:
"Az igeragozást úgy csináljuk" helyett "Úgy ragozzuk az igéket" szebb lenne. Ide kellene pár példa is. Folytonosra és nem folytonosra egyaránt. Csak, hogy érthetõbb legyen."EZ AZ!" - ez tetszik!
"A venni olyan cselekvés, mozgatás, ami valamit a szemlélõ felé mozgat, annak birtokába vonz." - A kvantumelmélet alapján ez úgy értelmezhetõ, hogy a mérõeszköz úgy méri meg a mért rendszer valamely tulajdonságát, hogy eggyé válik vele, vagyis kölcsönösen egymás birtokába kerülnek. Innentõl a mért tulajdonság szempontjából szétválaszthatatlanok, mivel a kölcsönhatás eredménye (a mért mennyiség) a két résztvevõ számára már konkrét értékkel bír. Ez az együvé válás, a szemlélõk (kölcsönható részek) KITERJEDÉSE, maga a sajátidõ.
Mi a fene az az AV? Csak NEM ABSOLUTE VELOCITY?! AV NINCS, CSAK RV!!! Akkor már legyen inkább ES, mint Egymáshoz képest mérhetõ Sebesség.
"Mellesleg a nõ az, aki elcsavarja (körbeforgatja) a férfi fejét, de a férfi az, aki elcsábítja
(magához vonzza egyenesen) a nõt. A párkapcsolat tehát akkor mûködik, ha kölcsönös." - Hurrá! Megmagyaráztad az örök kérdést! ;-)
Méghogy a Hun nem kisebbség! Saját matematikai precizítással ragozott nyelve van. Amúgy meg például a csak magyarul beszélõ cigány hogyan lehetni kisebbségi, hiszen nincs már saját nyelve!

Válaszok:
 Íme a válaszok az észrevételeidre:
 - A vanó helyett a való telitalálat. Köszi, hogy rájöttél, nekem ez nem esett le!
 - A "nem kíván semmit" kifejezés azt jelenti: a semmit nem kívánja, tehát valamit szeretne. Ez a kifejezés nem azt jelenti, hogy semmit kíván, bár mindenki úgy értelmezi! A kívánás ugyanis teremtõ aktus. Azt kívánom, hogy legyen... ez meg az, stb. A semmire nem lehet azt mondani, hogy legyen. Ebben az esetben tehát a nyelvi kifejezés a filozófiailag pontos, és az értelmezése torzult el. Másfelöl a "nem kíván semmit" azt is jelenti, hogy az illetõ (kívánó) nem tudja, mit szeretne. Valamit kíván, ami teljesen általános megfogalmazás, nem konkrétum. A semmi nem kívánható, de a valami, az ismeretlen létezõ (akármi) igen.
- A megnyilvánulatlan kiáradása egy fából vaskarika. Természetesen én is tisztában vagyok vele, hogy a megnyilvánulatlannak nem lehet kiáradása, de a modellünkben idõszférákkal, gömbökkel dolgozunk. Valahogy meg kellett kerülni azt a problémát, hogy a nem kiáradó pontok egyszercsak, ugrásszerûen idõgömbökkel körülvettekké válnak és létezni kezdenek egymás számára. Ha ugyanis nem gömbökkel kezdünk, amik bármekkora nagyok lehetnek, akkor felmerül a kérdés, hogy két pontot hogyan ütköztetünk, hozunk össze? Amikor a lét alapjait vizsgáljuk, egy nagyon bizonytalan talajon járunk, ahol folyton ellentmondásokba botlunk, bármilyen modellt is próbáljunk ráügyeskedni a rendszerre. A kiáradás problémái fõleg a számítógépes modellezésnél mutatkoznak meg élesen, mert a számítógép nem tud mit kezdeni nulla dimenziós pontokkal a tértelen semmiben. Véleményem szerint sosem fogunk eljutni oda, hogy tökéletes modellt készítsünk a létezésrõl és a mindenség alapjairól. Minden konstrukciónk állandóan ilyen bajokkal fog küzdeni. Tudjuk, milyen a valóság, furcsa mód mégis képtelenek vagyunk pontosan elmondani, szavakba önteni, ábrázolni. De azért köszi az észrevételt. Legalább látom, hogy figyelnek az olvasók és nem mennek el szó nélkül az ilyen apró és szükséges csúsztatások mellett!
- A "létezõnk vagyunk" egy helyesírási hiba lesz a részemrõl, ki fogom javítani.
- A "lenni fog" kifejezéssel én már többször találkoztam, elsõsorban régies szövegekben. De bármi is fog lenni az igazság, azt vedd figyelembe, hogy a különbözõ igeidõk együtt alkotnak egy logikai rendszert. Több elemre úgy jöttem rá, hogy kikövetkeztettem a szót, aminek oda kell illeszkednie. Azt viszont furcsálom, hogy a lenni fog-ot nem használjuk egymástól elválasztva. Nem ékelõdik be közé másik szó, mint pl. a német nyelvben. Ugyanígy a múltidejû lett légyen-nél sem. A légyen lett-et nem használjuk, mert a múltbeli események sorrendje kötött a számunkra, míg a lenni fog párja a fog lenni, mert a jövõbeli események sorrendje még bizonytalan, akár meg is változhat! :-)
- A létezés felbontása passzívra és aktívra inkább a rendszerezés mellékhatása részemrõl. Mindenáron próbáltam a lehetõ legjobb struktúrát ráilleszteni a szavakra és a csoportokat elnevezni. Lehet, hogy nem jó ez a megfogalmazás, majd még agyalok rajta. A munka nincs befejezve, ez csak a kezdet! Lesz ez még így se! :-)
- Ki fogom cserélni a szöveget az "Úgy ragozzuk az igéket"-re. Köszi.
- Nagyon jó! A venni a régi szövegekben nem csak vásárolni-t jelent, hanem: "ételt magához venni", tehát enni, inni is! Az ostyát is magához veszi az imádkozó, és az árvagyereket is magához veszi az örökbefogadó.
- Szerintem lennie kell abszolút sebességnek, ami a forrás mozgási sebessége a saját múlthullámainak kiáradási sebességéhez képest (tardion, tachion). A relatív sebesség pedig a forrás mozgási sebessége bármely más forráshoz és azok múlthullámaihoz képest. Így lehetséges, hogy kívülrõl nézve egy energiakvantumot a forrásokat tachionoknak látjuk, miközben valamely belsõ forrásból nézve (az egyik tachion szemszögébõl) a többi tardionként viselkedik, alig mozognak a körbekeltési rendszerben. Az RV nem is értelmezhetõ helyesen a saját AV nélkül, mert ha csak az RV-t ismerem, honnan tudom, hogy én mozgok vagy a másik (többiek)? Mint az autós viccben: "melyik az, hisz mind szembe jön!" Ha van AV, akkor az észlelt RV-bõl levonva azt, megkapom a másik AV-jét. Példa: Megyek egy AV=? tachion után, a múltjában AV=1-el, az észlelt RV=2. Ha nem tudom a saját AV-met, akkor a tachion AV-jét (ami itt 3 lesz) sem fogom tudni, mert lehet, hogy én állok, õ pedig AV=2-vel megy.
- A cigányoknak van saját nyelvük, ami a szanszkritból és az észak indiai nyelvekbõl származik. Az írásának nincs hagyománya, de van szóbeli tradíciójuk. Nézz csak utána a lexikonokban! Nem attól lesz valaki kisebbségi, hogy saját nyelve van, mert ennyi erõvel az eszperantisták is követelhetnék az etnikai kisebbségi jogot, meg az autonómiát, stb. A kisebbség, mint fogalom és meghatározás épp olyan zavaros jogilag, mint a nép, a nemzet, a faj, a kultúra, stb. A valóságban ezek folyton keverednek és változnak, mint az élet. A különbségtétel csak az emberi elme játéka.
- A létigék ezoterikus jelentése a hun-magyar nyelvben címû írást ki fogom javítani, az észrevételeidnek megfelelõen. Köszi!

14. Voldemort:
Mi történik a lélekkel, ha betelik a memóriája élettapasztalatokkal?

Válaszok:
Többminden.
1. Visszaolvasztja magába a teremtõje, tehát megszûnik önállóan létezni.
2. Bõvítik a tárkapacitását oly módon, hogy egy csomó mindent áttöltenek egy háttértárra, és letörlik a lélek infóinak javát.
3. Lehetõség van arra is, hogy valaki istenné avanzsáljon, ekkor automatice nagylélekké válik és több tárhelye van. Ez nagyon ritka és nagyon ki kell érdemelni.

15. Voldemort:
Írtál a parafelderítésrõl, mégpedig olvastam két beszámolóról.  Az a kérdésem, hogy jutottál hozzá ahhoz a hanganyaghoz? Esetleg megvan neked a gépeden is?
A másik kérdés, hogy bilokális utazáskor hogy képes kommunikálni az ember a testével, ha a lélek már elhagyta? Ugyanis azt mondtad, a lélek 8 interfésszel kapcsolódik az agyhoz, de ha elmegy onnan, akkor elvileg nincs kapcsolat... nem?

Válaszok:
Nincs meg a gépemen, ez magnókazira készült, abból kaptam egy másolatot és begépeltem. Valahol még megvan, ha el nem kallódott a kupiban.
Nem. Folyamatosan van kapcsolat, tudod beszéltetni a tested, meg mozgatni, meg minden. Csak nehéz megcsinálni. Ha nincs kapcsolat, akkor már halott vagy.

16. Necro:
Valamelyik olvasónak szeretnék válaszolni, aki a QWERTY billentyûzet helyettesítésérõl panaszkodott.
Van másfajta, kapható billentyûzet: DVORAK. Igaz angol billentyûzet.
A kiosztása itt található: http://www.webopedia.com/TERM/D/Dvorak_keyboard.html

Válasz:
Köszi! Ez valóban jobbnak tûnik a megszokottnál, bár azóta rengeteg féle alternatív klaviatúrát piacra dobtak már, még olyat is, amelyiken a felhasználó maga állíthatja be, hogy hová, milyen billentyû kerüljön, tehát szó szerint a saját kezére szabhatja a felületet.

17. Voldemort:
Mit tudsz a "magasan állókról"?  A megvilágosodottaknál fentebb levõknél(?). Chaten beszéltünk, egy ismerõsömnek azt mondta, hogy a világon vele együtt összesen 33-an vannak! Tudsz te ezekrõl az emberekrõl valamit? Kik ezek?

Válaszok:
Én tudtommal most a Földön a 3D-ben, testben élõ felsõbb szellemi vezetõk, mesterek létszáma kb. 200 fõ körül van, egy részüket ismerem, de fõleg csak a szellemi világból, tehát testben nem találkoztam velük, csak odaát. Közülük viszont nem mindenki buddha, mert a megvilágosodást minden reinkarnáció alkalmával újra el kell érni és ezt a strapát csak kevesen képesek végig csinálni. Szóval a mesterek közt most lehet kb. 8-10, max 20 buddha, nem tudom a pontos számot, mert a buddha definíciója nehezen körülhatárolható fogalom. Annak a valószínûsége, hogy te cseten ezek közül bárkivel is dumálj, elég elenyészõ, mondhatni 200/6 milliárd. De ki tudja? Könnyen tesztelheted a fickót. A mesterek
baromira tudnak. Nem feltétlenül könnyû velük kijönni, némelyik igen nehéz természetû, hogy úgy mondjam, de a tudás számít. Kérdezz és gondolkozz el a válaszokon.

18. Gyógyász:
Nagyfiam hívta fel figyelmemet az Eseményhorizontra. Sok érdekes írást találtam, érdeklődési körömet tekintve örültem, hogy a homeopátia is helyet kapott az oldalon. Ehhez szeretnék néhány gondolatot fűzni. A cikk a következőket írja:
"Az ideális természetesen az lenne, ha 1 embernek 1 problémára 1 fajta gyógyszert állítanának elő, teljesen személy specifikusan és azt egyedi módon adagolnánk."
Nos ez már nem csak vágyálom, hanem valóság. (Bár ezt nem lehet gyógyszertárban megvásárolni.) Szellemgyógyászként volt alkalmam kipróbálni a "személyre szabott" gyógyszer hatásait több beteg esetében is. Elkészítése viszonylag egyszerű, hiszen adott a beteg, tőle kell "elkérni" a gyógyszer alapanyagát. Néhány csepp vér, vizelet és egy hajszál "csodát tesz". Ez a szer főleg azoknál hoz látványos javulást, akik már régóta szenvednek valamilyen betegségben.

Válaszok:
Ha jók az időfizikai elképzeléseink, akkor az minden területen használható lesz elméletben és a gyakorlatban is. Így most már érted is, mi a fizikai oka annak, hogy működik ez a fajta gyógyászat.

19. Péter:
Szia!
Egy ismerősöm betegségeihez szeretném kérni a segítséged.
Az egyik, hogy van olyan félelme, fóbiája, hogy amikor kis helyen tartózkodik, pl. lift, vagy kényszeresen be kell csuknia a szemét, sűrű ködben vagy vak sötétben van, vagyis nem lát maga körül, akkor elkezd pánikolni, úgy érzi, hogy meghal. Ez mitől van, ill. hogy lehet segíteni rajta, feloldani?
A másik pedig elhúzódó havi vérzés. Ez annyit jelent, hogy kb. két hete tart már, és csak nem akar abbamaradni. Orvos szerint keletkezhetett sérülés a petefészeknél, akkor szokott ilyen előfordulni, ő gyógykaparással kezelné, nem hangzik valami jól. Én nem találtam olyan írást a könyvekben, ami ezzel foglalkozna konkrétan. Az Út a teljességhez-ben ami van a menstruációval kapcsolatban, abból azt következtettem ki, hogy túlzott odaadást jelenthet.
Előre is köszönöm

Válaszok:
Ebben az életemben nem foglalkozom gyógyítással, most szigorúan tudományos kutatásra koncentrálok. Amúgy is rengeteg gyógyító van az országban mindenfelé, szerintem keressetek ott helyben megoldást. Biztos találni fogtok természetgyógyászokat, stb.
A pánikbetegséget az asszociatív memória ellenőrizetlen működése okozza amúgy. Az, hogy bizonyos helyzetekben felidéz bizonyos korábbi kellemetlenségeket és ezek úrrá lesznek a zöldfülű személyiségen, ami nem képes uralni önmagát, mert nem tanulta meg szabályozni a saját belső információ áramlási folyamatait. Megfelelő önfegyelemmel az ilyen reakciók lefojthatók és megszüntethetők. Ha ez nem megy, ajánlom a kineziológiát, azok pont az ilyen hibás bevésődések után szoktak nyomozni és kiiktatni őket.
A vér az életerő szimbóluma. Ha valaki kivérzik, akkor kiengedi az életenergiáját, valamilyen cél érdekében. Ha én például túl sokat dolgozom, folyton vérzik az orrom, éjjel-nappal. Mert orrvérzésig melózok. Pihenni kell és feladni egy időre, akkor elmúlik.

20. Péter:
Szia
Hirtelen ötlet: ha mind én vagyok, csak én a teremtésben, a másolataim, mint pl istenek, angyalok, ehhez hogy viszonulnak? Pl. ők egymáshoz ill. más teremtményekhez hogyan viszonulnak?  Nem szoknak bele a szerepükbe? Nem tudom, érthető-e, mit kérdezek.

Válaszok:
Az én az a hely, ahonnan a világot nézem. Semmi több. Az, hogy erre a helyre milyen egyedi információ tartalmat szuperponálsz rá a dinamikus visszacsatolások révén, már más kérdés (ezeket gondolod aztán az identitásodnak). Az istenek is úgy viszonyulnak egymáshoz, mint bárki más. Sokféleképp. Amúgy nem érhető a kérdésed.

Folytatás itt: 2. oldal.

Vissza a tartalomhoz