KUTATÁSI TÉMÁK ÖNKÉNTESEKNEK
(Házi feladatok)

Ha felkeltette az érdeklődésedet valamelyik cikk az oldalunkon, és szeretnél önállóan tovább foglalkozni vele, azt szabadon megteheted. A kutatás és a tudás megszerzése senkinek sem privilégiuma, szóval bárki elmélyedhet benne.
Ha nem tudod, mit lenne érdemes kutatni, ami még szűz területnek minősül, akkor olvasd el az alábbi listát. Ezekkel a témákkal - tudtunkkal - még senki sem foglalkozott alaposabban, pedig volna mit fölfedezni velük kapcsolatban. A kutatási irányokat a becsült nehézségi fokozatuk szerint három csoportra bontottuk, hogy könnyebben eldönthesd, melyik a számodra testhezálló feladat.

1. EGYSZERŰ, MEGÍRÁSRA VÁRÓ PUBLIKÁCIÓK

(adeptusi képzettség ajánlott hozzájuk teremtésfilozófiából)

1.1. A Hófehérke és a hét törpe című mese egyértelműen a fotinóról szól, tehát jó lenne kielemezni időfizikai szempontból.
1.2. Az egyiptomi Ozirisz mítosz ezoterikus jelentésének létfilozófiai, időfizikai elemzése. Emellett természetesen a teljes egyiptomi teremtés mítosz is elemezhető az istenekkel együtt.
1.3. A mezopotámiai teremtés mítosz ezoterikus jelentésének létfilozófiai és időfizikai elemzése, ugyanúgy, mint Egyiptomnál.
1.4. A germán teremtés mítosz ezoterikus jelentésének létfilozófiai és időfizikai elemzése, mint fent.
1.5. A kelta teremtés mítosz ezoterikus jelentésének létfilozófiai és időfizikai elemzése, mint fent.
1.6. A tarot kártya lapjai ezoterikus jelentésének létfilozófiai, időfizikai elemzése. Sok misztikus elemzés készült már róla, most itt az ideje a fizikai szemlélet kidolgozásának.
1.7. A kabalisztikus tanítások ezoterikus jelentésének létfilozófiai, időfizikai elemzése. Ide tartoznak a Tóra szövegek, a Zohár és más anyagok. A többségük egyébként (érdekes módon) csak zsidó vallásúak (és főként rabbik) számára elérhető, idegennek nem adják oda a szentkönyveiket. Nyilván tudják, mit rejtenek az ősi iratok és félnek, hogy mások is megfejtik az isteni tanításokat.
1.8. A Napszakok és égtájak (2004) című írás alapján további fordítások készítése mindenféle nyelveken. A cikk régebbi címe: Idő és iránytű volt! Ez főként szótározás. Olyan nyelveket keresünk, amikben a magyarhoz hasonlóan a térbeli irányokra használt szavak értelmileg összefüggenek az időpontokra használt szavakkal.
1.9. A magyar nyelvtan szabályainak, valamint a helyesírásunk szabályainak létfilozófiai és időfizikai elemzése. Ez lényegében a Létigék ezoterikus jelentése a hun-magyar nyelvben című írás által fölvetett kutatási irány folytatása lenne (2004-es írás). Meg kellene végre fejtenünk a saját nyelvünket, teljes részletességgel (szótagok, szavak, mondatrészek, mondatok, tájnyelvek, stb.).
1.10. A buddhista vallásos irodalom és képzőművészet létfilozófiai és időfizikai elemzése. Ez egy elég nagy téma, sok publikációt lehet belőle csinálni. Melyik motívum mit jelent a festményeken, szobrokon?
1.11. Mandalaképek létfilozófiai és időfizikai elemzése. Nem csak buddhista képeké, mert mandalák más kultúrákban is elfordulnak, csak legfeljebb nem úgy hívják őket.
1.12. A wikipédiára ki kellene tenni magyarul, később angolul is egy időfizikai és létfilozófiai szakszótárat, tömör magyarázatokkal, linkekkel és képekkel.

2. FAJSÚLYOSABB KUTATÁSI FELADATOK

Nem csak számítógépes szakiknak!
(magiszteri képzettség ajánlott teremtésfilozófiából)

2.1. Az öt szabályos testet ha felvágjuk az élei mentén, ki lehet őket hajtogatni síkba (összefüggő alakzatként, tehát minden lapnak legalább egy élével kapcsolódnia kell a többihez). A tetraéder ezen a módon 2 féleképp nyitható ki, az oktaéder 7, a kocka 11 féleképp. Fontos, hogy a kapott alakzatok teljesen különbözőek legyenek, tehát sem síkbeli elforgatással, sem térbeli elforgatással (tükrözéssel) ne legyenek egymással egybevágók. Vajon hány féleképpen lehet kinyitni a dodekaédert és az ikozaédert? Vajon a kapott értékek is prímszámok lesznek? Ezt még a matematika tanszéken dolgozó professzorok sem tudják. Ajánlott programnyelv: python. De ha nagyon elszánt vagy, megcsinálhatod papír modellekkel is (egyesek szerint több ezer megoldás van!).
2.2. Készítsük el az öt szabályos testet a testátlóival és testhúrjaival. A testátló az a szakasz, aminek felezőpontja a test köré írható gömb origója. A testhúr az a szakasz, ami nem megy át a test köré írható gömb origóján és nincs rajta egy oldallapon sem. A kockának és dodekaédernek ugye lapátlói és laphúrjai vannak. A feladat: a dodekaéder és ikozaéder testátlóinak és testhúrjainak metszéspontjait megkeresni és megpróbálni úgy összekötni egymással, hogy egy másik testet (netán szabályos testet?) kapjunk. Itt több megoldás is lehetséges, egyelőre senki sem tudja, mi lesz az eredmény. Ajánlott programnyelv: python. De ha nagyon elszánt vagy, megcsinálhatod hurkapálcika modellekkel is (nem lesz könnyű, de nem is lehetetlen).
2.3. A szalagológia témakörének további kutatása (http://szalagologia.fw.hu). A különféle szalagok felhasítása során kapott hurkok, csomók matematikai elemzése. Ez csomókötészeti téma, aminek nem sok szakértője van az egész világon, épp ezért várjuk matematika szakos egyetemi hallgatók jelentkezését a munkára!
2.4. Egy olyan önálló honlap készítése és beüzemelése az interneten, ahol szisztematikusan fel vannak sorolva az öt szabályos test összes adatai, valamint ezek egymáshoz való viszonya, arányai. Képekkel, rajzokkal, programokkal illusztrálva! Hogy az "összes adatok" alatt mit értünk, azt kérésre meg tudjuk adni. Ez olyan húzós (idő és munkaigényes) feladat, hogy még egyikünk sem mert belekezdeni.
2.5. A teremtés ABC-je című írás alapján (2005-ös írás) különféle betűfont készletek készítése az új rovásírás karakterkészletéből, hogy számítógépen is használni lehessen. Lásd: az írás 5. pontjában, pl.: egyszerű, rögzített szélességű, karcsú, zömök, talpas, cirádás, cikornyás, kecses, vésett, körvonalas, antik, árnyékos, stb.
2.6. A Cassini görbék és Lissajous görbék időfizikai elemzése. Itt az időforrással és működésével kapcsolatos matematikai összefüggésekre kellene rájönni, nem csak geometriailag, hanem topológiailag. Bár ebben a témában már elég sokmindent fölfedeztünk és publikáltunk, mégis sok tisztázatlan kérdés maradt. Ez a legnehezebb feladat, szóval csak haladóknak ajánljuk.

3. LEGNEHEZEBB KUTATÁSI TÉMÁK

(itt már nagyon kell tudni, még nálunk is jobban!)

3.1. Időfizika (azon belül hullámgeometria): A stabil rendszerek kialakulása. A kutatás mostani állapota (ameddig eljutottunk):
Jelenleg a geometriai pont formájú (0D-s) létezők triviális (gömbszerű) kiáradását ismerjük, erre vannak működő 'relatív látomásmeghatározási' algoritmusaink. Vagyis, hogy A időforrás B múltterében hol érzékeli (időben és térben) B-t. Az ilyen hullámtér típusban a létezők közötti lehetséges kölcsönhatási törvények halmaza tehát két nD-s térbeli pont által meghatározott vektorokkal végezhető műveletek és azok bármely lineáris kombinációinak halmaza. A klasszikus (sic!) időfizika már bevezette a forgás (Relatív Rotáció=RR) fogalmát, mely kölcsönhatási tényezőként a Relatív Elmozdulási (RV) vektorra állított merőleges vektorként kezelhető.
Megjegyzések:
1. Egy A forrás által t időpillanatban érzékelt B forrás relatív elmozdulási vektora egyszerűen egy elég kicsi pozitív epszilon (E) sajátidő eltéréssel számolt látomáselmozdulási, vagy más szavakkal, t és t+E időpillanatban meghatározott látomás térbeli helyzetéből kapott különbségvektor (1/E)-szorosaként számolható.
2. Ez az elmozdulási vektor úgy aránylik a B forrás eredeti mozgásvektorához, mint amilyen közegsűrűség az A pozíciójában uralkodik.
Célok:
A feladat az volna, hogy a gömbszerű kiáradási modellben új kölcsönhatási törvényeket találjunk, amik két tachion találkozásából stabil rendszert eredményeznek.
Megjegyzések :
1. Stabil az a rendszer, amire létezik egy olyan véges méretű, tetszőlegesen kicsiny G gömb, amelyre igaz, hogy minden időpillanatban a rendszernek legalább egy komponense (forrása) a G gömbön belül van. A rendszeren kívüli hatásoktól eltekintünk.
2. A "rendszer" itt egy forráshalmazt és az elemei között felírt kölcsönhatási törvények halmazából álló párt jelenti.
Ezen felül, az igazán elszántak elgondolkodhatnak azon, hogy milyen más időforrás geometriák és kiáradási modellek képzelhetőek el, amikben lehetőség van stabil rendszereket szülni. Például térbeli objektumok egyszerűen felírhatók több nulla dimenziós forrásból álló forráshalmazként, a források elhelyezkedése és a közöttük értelmezhető valamilyen kötődési reláció akár páronkénti megadásával.

A feladatokhoz sok sikert kívánunk és a térerő legyen veletek!
(Elibom)

Legutóbbi módosítás: 2010.10.08.

Vissza a tartalomjegyzékhez