A KERESZTEK TITKA

1. A KERESZT JELENTÉSE


A keresztény és más vallások, valamint egyéb szervezetek az évszázadok során rengeteg különféle kereszt ábrázolást hoztak létre, amik mindegyikének meg van a maga közismert jelentése. Ezen keresztformák ezoterikus értelmével azonban még a papok sincsenek tisztában, eltekintve egy-két öreg mestertől és szent embertől, akik azonban nem nagyon igyekeznek felvilágosítani a népet a vallási motívumokban elrejtett igazságokról. Mi most szakítunk a hallgatás (és elhallgatás) hagyományával és az alábbiakban röviden ismertetjük a keresztek titkait minden érdeklődő számára. Amik szerencsére magukért beszélnek. A publikációnk megértéséhez ajánlott ismerni a teremtésfilozófiai tanításokat, lásd: az Eseményhorizonton korábban megjelent írásokat.
Kezdjük azzal, hogy mit jelent maga a kereszt szó, amit téridő és égtáj jelképnek, találkozási pontnak, világtengelynek, az ellentétek egyensúlyának és az élet (Krisztus) szimbólumának tartanak elsődlegesen. Hivatalosan jelenleg a latin crucifix, cruciare igéből származtatják a nyelvészek és történészek (teljesen rosszul), melynek jelentése: kínozni. Mivel az őskeresztényi időkben perverz módon kivégző eszközként is használták a fából ácsolt kereszteket.
A valóságban azonban a kereszt a hun-magyar nyelv ősi szavainak egyike, ahonnan ki tudja milyen kacskaringós úton (etruszkok?) került át az oldalági leszármazottnak tekinthető latin nyelvbe. A kereszt jelentése a szótagjaiban rejlik: ker-ezt, vagyis ezt a kört. A Szeged vidékén honos nyelvjárásban nem véletlenül mondják máig körösztnek, megtartva a fogalom körre utaló lényegét. De mi köze van a körnek a kereszthez?
A teremtésfilozófiában és az időmatematikában a két legegyszerűbb geometria az egyenes (szakasz, vonal) és a kör (üres karika). A két legegyszerűbb mozgásforma pedig az egyenes mentén való futás és a körben forgás, illetve körvonal mentén való keringés. Mivel egy 0D-s pontot nem lehet lerajzolni, általánosan + vagy x jellel szoktuk ábrázolni, hiszen két egyenes egy pontban metszi egymást. A kereszt tehát a pont legegyszerűbb geometriai ábrázolása, a konkrét hely szimbóluma. Ha tágabb értelemben akarunk meghatározni egy helyet, azaz tartományt (ponthalmazt), azt a körrel tesszük: körülrajzoljuk a kérdéses zónát (pontokat).
A kereszt szavunk ezoterikus jelentése tehát mondatszerűen megfogalmazva: ezt a meghatározott kört jelöltem ki. Ha a kereszt egyetlen pontot jelöl, akkor egyenlő szárúnak kell lennie és önmaga közepét kell hangsúlyoznia. Ha több pontot jelöl, akkor aszimmetrikus, illetve díszítményekkel, toldalékokkal ellátott, amik egy tartományt (mennyiséget, minőséget, mozgást) határoznak meg. Az időfizikában az egy pont az időforrás (okforrás), a több pont az időhurok (szerinó, fotinó, leleon és anyag) szimbóluma.
Mielőtt a történészek és nyelvészek elkezdenének csúnyákat mondani a fenti érvelésre, még eláruljuk, mit jelent a latin kereszt (crux crucis) szó magyarul (az ősnyelven), amit a szótárak áthalad, átmegy, egymást metsző, ellentétes, feszület, stb szavakra fordítanak. A crux (ejtsd: kruksz) magyarul kör-usz, azaz kör forrás, míg a crucis (ejtsd: krucisz, krúszisz) kör-ös-is, azaz körös Isten (köröző Isten!) vagy kör ős Isten (kör alakú öreg Isten!) jelentésű. A crux crucis helyes fordítása tehát a kör forrás köröző Istene. Egyszerűbben (mai nyelven) megfogalmazva: a szerinó időhurok. Érdekes módon a hindi nyelvben Krisna, a főisten neve szintén ugyanezt jelenti (természetesen): körös-nap, vagyis köröző Napisten.
A crucifix (ejtsd: kruszifiksz, angolul kruszifáj) szó magyarul kör-usz-fa-x, azaz kör forrás fa kereszt, ahol a fix (fa kereszt) szó a mai napig konkrét (rögzített, fixált) helyet jelent. Anyagi (alvilági) értelmében ezt valóban használták az ilyen alakú kínzó és kivégző eszközre, transzcendens értelmében azonban az Életfa kiinduló pontját, a Mindenható Isten időhurkát jelenti, akiből a teremtmények időszálai elágaznak. A cruciare (ejtsd: krusziár) szó pedig magyarul kör-usz-i-ár, azaz kör forrás Isten áradata (hullámtere). Ha egyesek ezek után mégis ragaszkodnak a szó „kínozni” jelentéséhez, ám tegyék, elvégre az Isten nem ver bottal, így mindenkinek meg van a maga keresztje.
Érdekességképpen megemlítjük még, hogy mit jelent Jézus Krisztus neve magyarul. Júdeában eredetileg Joshua néven ismerték (míg Indiában Isa néven élt később), ami zsidósan hangzik, de valójában magyar kifejezés: jós-ura. Ez nem azt jelenti, hogy a jósok, jövendőmondók ura volt, hanem egyrészt a jóság ura (megtestesülése), másrészt a Jóisten (jobbra csavarodó szerinó) megtestesülése (avatárja). Mivel pedig a jövőbelátás hagyományosan isteni tulajdonság (a saját jövőjébe rohanó tachionnak és más időfizikai törvényeknek köszönhetően), érthető, miért hívják a jövőt kutató személyeket jó-s-oknak.
A Krisztus értelemszerűen: kereszt-us, azaz kereszt forrású, illetve ker-ezt-us: ezt a kör forrást, azaz ezt a keringő tachiont az időhurokban (a mi Atyánkat). Ezért ábrázolják a feje körül olyan glóriával, amiben vízkereszt látható. A témával részletesen foglalkoztunk már A glória, mint beavatási szimbólum titkai (2007) című írásunkban.

2. KERESZT FAJTÁK


Az alábbiakban összeszedtük az interneten megtalálható összes keresztformát (forrás: wikipédia és más oldalak), amit csak találtunk, s röviden ismertetjük közismert és ezoterikus (a teremtéssel kapcsolatos) jelentésüket.

1. Görög kereszt (crux immissa), más néven egyenlő szárú kereszt, egyenlő oldalú kereszt vagy közönséges kereszt. Az időfizikában ez a megnyilvánuló időforrás (fénymag, Bindu) és az állóvíz tardion szimbóluma, azaz a vízkereszt. Speciális formája a szimmetrikus kereszt, ami a zászlókon előszeretettel alkalmazott szimbólum, a görög kereszt vízszintesen széthúzott változata (hogy beleférjen a téglalapba).


2. Latin kereszt (crux oblonga), más néven hosszú szárú kereszt, Krisztus keresztje. A bal oldalára fordítva skandináv keresztként ismeretes a zászlókon. Mivel az alsó szára hosszabb a többinél, a mozgó időforrást jelképezi, ami lefelé halad. Az időfizikában ez a futótűz tachion szimbóluma, azaz a tűzkereszt, valamint a lefelé (a földi világba) irányuló isteni erő.


3. Péter kereszt, más néven fordított latin kereszt vagy Sátán kereszt. Ez a latin kereszt 180 fokkal elfordított, fejjel lefelé álló változata. Szent Pétert állítólag saját kérésére feszítették keresztre fejjel lefelé, mert nem tartotta illendőnek, hogy úgy haljon meg, mint Jézus Krisztus. Sátán keresztnek később kezdték nevezni, mivel egyes sátánista szekták használták a jelet a kereszténység megcsúfolása és az egyházzal való szembefordulás jeleként. Az időfizikai jelentése alapján azonban épp fordítva kell értelmezni ezt a szimbólumot. A latin kereszt a lefelé szaladó futótűz tachion jelképe (az isteni erő alászáll a földre), a Péter kereszt pedig a felfelé szaladó futótűz (az isteni erő felszáll az égbe). Jézus Krisztust azért feszítették meg latin kereszten, hogy ezzel is meggyalázzák, kifejezésre juttatva a tényt, miszerint az alászálló isteni erő belehal a földi világgal való konfrontációba (itt pusztul), így tulajdonképpen ez az Isten ellen forduló sátáni erő szimbóluma. Tehát nem véletlenül akart fordított pózban meghalni Szent Péter, lábbal fölfelé, hogy ezzel is az égbe való fölemelkedését fejezze ki (lásd a „feldobta a talpát” mondásunkat). Nem véletlenül lett ő a katolikus egyház (és a pápák, valamint Róma) védőszentje, hiszen a vallás (religio: kötelék, az ember viszonya Istenhez) lényege (eredetileg) a feljutás az égbe (a mennyországba).


4. Kettős kereszt (crux gemina), más néven apostoli kereszt, érseki kereszt, pátriárka kereszt. A két vízszintes szárral rendelkező keresztnek az alsó szára hosszabb. Ha emelvényen áll (kiemelkedő, fenséges), arkangyali keresztnek nevezik. Az időfizikában ez is a futótűz tachion szimbóluma (tűzkereszt), csak ez fölfelé mozog és hangsúlyosabb a mozgás ábrázolása. Ezen a függőleges szár az időszál, amin a vízszintes szárak az időegységet (időszakaszt) jelölik ki (a forrás egy körbefordulását). A vízszintes szárak lefelé növekvő hossza jelzi a tachion kúp tágulását.


5. Lotharingiai kereszt, más néven kettős kereszt, Lorraine kereszt, litván kereszt. Ezen a kettős kereszten a vízszintes szárak egyforma hosszúak. A jelentése azonos az előzővel, de hangsúlyosabban utal az időszakaszra az időszálon.


6. Hármas kereszt, más néven pápai kereszt, ortodox kereszt. A három vízszintes szárral rendelkező keresztnek lefelé egyre hosszabbak a szárai. A jelentése azonos az apostoli kettős keresztével, de még nyomatékosabban utal a futótűz tachion kúpos szerkezetére. A több szár egyben az időben későbbi (öregebb) állapotot is kifejezi, ezért pápai (papa: Nagy Atya) kereszt.


7. Bizánci kereszt, más néven orosz kereszt. A hármas kereszt egy speciális változata, ami egy apostoli kettős keresztnek felel meg, alul egy rövid, ferdén álló szárral. Az ábrázolásokon a ferde szár a keresztre feszített Jézus lábtámaszának felel meg. Az időfizikában ez a tachion kúp térbeli szerkezetét jeleníti meg, mivel a ferde szár valójában merőleges a kereszt síkjára, tehát kiáll a síkból. Egyben utal az időforrás forgására is, ami az egymást követő eseményhorizont rétegeken észlelhető. Ezért van balos (balra ferde, a bal oldalán lejtő) és jobbos (jobbra ferde, a jobb oldalán lejtő) változata is. Jézus Krisztust és a férfi szenteket helyesen jobbos bizánci kereszten kell ábrázolni (az Atya tachionján), míg a női szenteket balos kereszten (az Anya tachionján). De az lenne a legjobb, ha senkit sem tennénk a keresztre, mert ez egy elég csúnya módja a halálnak és nagyfokú illetlenség (tulajdonképpen blaszfémia) így ábrázolni a feletteseket.


8. Orosz szektárius kereszt: A bizánci kereszt azon változata, ahol az alsó, rövid szár párhuzamos a felsőkkel, vagyis nem áll ki a síkból. Ez a vallási szekta fegyelmezettségét jelképezi. Azt, hogy nem hajlandók semmiféle elhajlásra, elfordulásra az igaznak tartott tanítástól (egysíkúan, mereven gondolkodnak). Egyes források salemi kereszt néven is említik.


9. Psziché kereszt: a Psziché Fiatalságának Temploma által használt hármas kereszt, aminek alsó és felső vízszintes szára egyforma hosszú, a középső szára pedig rövidebb. Ezt a Psychic TV nevű rock zenekar és lemezkiadója használta a XX. század 80-as éveitől, miszticizmussal kevert tanaik reklámozása céljából. Az időfizikában ez a jel a törésvonalon (a hosszú szárak által határolt szakaszon) felvillanó virtuális időforrás (töréspont) megfelelője, vagyis az első okságsértésé, ami a teremtés kezdetét mutatja. Azt a helyet, ahol a psziché (szellem, a forráspont szellemképe) megszületik.


10. Körmeneti kereszt (crux processionalis, crux stationalis): Hosszú száron vitt feszület, többnyire latin kereszt vagy kettős kereszt (lásd ott), ami általában egy gömb (Földgömb) tetején áll, alul tartórúddal. Ezzel jelzik, hogy Krisztus az egész Föld lakosságáért halt meg.


11. Füles kereszt, más néven kopt kereszt, ankh. Az ankhnak, mint az örök élet keresztjének két változata terjedt el a világban. Az egyiknek kör alakú a fejrésze (tardionos), a másiknak csepp alakú (tachionos). Mindkettő helyes geometriailag, bár másra utalnak. A témával korábban részletesen foglalkoztunk az Eseményhorizonton Az ankh titka (2009) című írásunkban, ezért itt nem részletezzük újra.


12. Kopt kereszt. A kopt egyház a füles kereszt mellett más kereszteket is használ. Az egyik a kör fejű ankh, a körben egy vízkereszttel. A másik egy görög kereszt, a közepén körrel, körülötte átlósan négy T kereszttel, aminek 12 külső csúcsa a 12 apostolt jelképezi. A harmadik pedig a keresztszárú keresztek családjába tartozó görög kereszt, aminek szárai hármas elágazásban (csúcsban) végződnek (ez a leggyakoribb).


13. Keresztszárú kereszt, más néven spanyol kereszt, szentelő kereszt. Ez a fraktális ábrázolás (nagy kereszten kis keresztek) a teremtés önhasonló (skálafüggetlen) szerkezetére utal (amilyen fent, olyan lent). Az olyan keresztek, amik csúcsain hármas elágazások találhatók, mind egy családba tartoznak (pl.: gót kereszt, rózsás kereszt, liliomos kereszt, Cerdanya kereszt, Jeremiás próféta keresztje, Lázár kereszt, kopt kereszt, kathar kereszt, nyilas kereszt, stb). Ezek az időfizikában a hármas felhasadást szimbolizálják, az időforrás háromfelé szakadását, virtuális megsokszorozódását, tehát az anyagi világot ábrázolják.


14. Jeruzsálemi kereszt, más néven a szent sír őreinek keresztje. A görög kereszt köré rakott négy kis görögkereszt Jézus öt sebét jelképezi. Ez ugyancsak fraktális ábrázolás, de a jelentése egészen más, mint a keresztszárú keresztnek. Az időfizikában ez a nagy vízben (Teremtő) kis vizek (teremtmények) szimbóluma, akik körülveszik alkotójukat (a Mindenható és a négy világtáj arkangyalai).


15. Kelta kereszt: Két fajtája van. Az egyik a görög kereszt körrel, a másik a latin kereszt körrel. Mindkettő a körbezárt (véges, korlátozott) hely szimbóluma, vagyis az időhurokra és a teremtményekre utal az időfizikában. Ugyanakkor, mivel a kereszt szárai túlnyúlnak a körvonalon (ellentétben a szerencsekerék kereszttel), azt is megmutatja, hogy a véges méretű rendszerek hullámtere kiterjed a végtelenbe. Vagyis az anyag nem a felszínénél végződik, hanem hozzá tartozik az emanációs sebességgel növekvő gravitációs hullámtere is (eseményhorizontja).


16. Dicsőséges kereszt (crux gloriosa): Olyan latin kereszt, aminek vízszintes szárai kelet-nyugati irányba néznek (út menti kereszt), illetve egy félkörív, glória van a felső részére erősítve. Emiatt hasonlít a kelta kereszthez és a szerencsekerék kereszthez, lásd ott. A glória ezoterikus jelentésével korábban foglalkoztunk az Eseményhorizonton: A glória, mint beavatási szimbólum titkai (2007) című írásunkban, ezért itt nem részletezzük újra.


17. Dél keresztje, más néven Andok kereszt, Chakana, négyzetes kereszt. A Dél Csillaga nevű csillagkép szimbólumának is tekintik, ami a világegyetem közepét jeleníti meg (arra van). Két formája ismeretes. Az eredeti, amit a dél-amerikai indiánok ősidők óta használnak, egy szent geometriának tekintett lépcsős vízkereszt, 12 sarokkal, közepén körrel (ami ajtó egy másik világba). A keresztény hatásra kialakult újabb változata egy négyzet, benne kör alakú lyukkal, az éleiből kiálló keresztszárakkal. A Dél Csillaga csillagképet zászlókon is ábrázolják, öt csillagként, amikből négy egy deltoid csúcsán helyezkedik el, az ötödik (kisebb) pedig a jobb alsó élen található. Az időfizikában a chakana a fotinó egyik szimbóluma, mivel valójában nyolc négyzetből áll. A kilencedik, középső négyzet helyén azért van lyuk, mert az a szívzóna, benne a pislogó szívponttal (királylány forrással). Újabban megjelentek speciális változatai is, amik közepébe spirált tesznek (téridő) vagy háromszögbe rakott szemet (az Isten szeme), illetve vannak több négyzetből álló, lépcsős változatok is. Ezek a térszerán dimenziólépcsőjét jelenítik meg (lásd: klasszikus, XX. századi időfizika).


18. Horogkereszt, más néven szvasztika, kampós kereszt, tetra-gammadion, horgas kereszt, kaszás kereszt. Négy vagy három ágú változata használatos, lehet szögletes vagy lekerekített szárú, balra vagy jobbra csavarodó (bentről kifelé haladva), négyzetbe vagy körbe rajzolt. A kaszás és horgas keresztek horgait a kasza pengéjének alakjára mintázták (a Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt jelvénye volt az 1930-1940-es években). Korábban már külön foglalkoztunk a jelentésével az Eseményhorizonton, lásd: A szvasztika titka (2008) című írást, ezért itt nem részletezzük a jelentését.


19. Baszk kereszt, más néven lauburu (jelentése négy fej vagy négy csúcs). Ez a szvasztikák csoportjába tartozó ősi jel négy kanyarodó csepp alakból épül fel és lehet (kintről befelé haladva) balos (halál) vagy jobbos (élet) csavarodású. Formája közvetlenül utal az időhurokban keringő tachionra, bár geometriailag pontatlan, mivel a valóságban egy tachion hullámterében is megjelenik a négyágú horogkereszt alakzat (megfelelő paraméterezés esetén), lásd a horogkeresztnél.


20. Brigid kereszt: a kelta Brigid istennő, később pedig írországi (Kildare-i) Szent Brigitta keresztje, ami egy négyzet élei mentén kiálló szárakkal rendelkező aszimmetrikus (balra tolódó) görög kereszt. Formailag átmenetet képez a görög kereszt és a horogkereszt között, mert a forgás már megjelenik rajta. Mivel női szentről van szó, természetesen balra forgó, akár egy szélkerék. Az időfizikában ez a szerinóból négyfelé (a négy világtáj irányába) kiszaladó időszálak szimbóluma és egyben speciális szvasztika is.


21. Iránytű kereszt, más néven szélrózsa, NATO csillag. A Brigid kereszttel rokon forma a szélrózsa, ami tájolókon, régi térképeken és a NATO címerben látható. Ez egy négyágú csillag, aminek háromszögletű szárai hosszában felemásak (üres-teli). A szélrózsa általában nyolc, tizenhat vagy akár harminckét ágú csillag is lehet, amik a négyágú (a négy fő irány) között, mögött helyezkednek el. Az időfizikában nem csupán a térbeli égtájakat jeleníti meg, hanem a négy világtáj őreit, a hozzájuk rendelt arkangyalokat (észak: Mikael, kelet: Uriel, dél: Gabriel, nyugat: Rafael). Egyben elárulja, hogy az általuk közrefogott tér nem áll, hanem forog, a szárak aszimmetrikus kitöltöttsége miatt.


22. Vaskereszt: A görög kereszt geometriailag másfajta ábrázolása, aminek szárai bentről kifelé haladva szélesednek. Előfordul olyan változata is, ami négy darab egy pontba mutató háromszögből áll. Eredetileg a teuton lovagok keresztje volt, később katonai kitüntetés és azonosító jelzés lett belőle. Ez a fajta vízkereszt az időforrás pontszerű (kicsiny) voltára utal.


23. Máltai kereszt, más néven Johannita kereszt, lovag kereszt. A görög kereszt geometriailag másfajta ábrázolása, ami négy darab egy pontba mutató nyílból (konkáv négyszög) áll. A vaskereszthez hasonlóan a jelentése pontszerű időforrás (fénymag). Ábrázolják kétfelé ágazó szárú keresztként is, de ekkor más értelme van: az időhurok tachionjaiból elágazó időszálakra utal (kettős elágazások). Ez a fajta vízkereszt egyben tekinthető fénycsillagnak is a nyolc csúcsa (nyolcágú kereszt) miatt, vagyis a fotinó geometriai szerkezetének sematikus és pontatlan ábrázolásaként. A máltai keresztet hibásan szokták Lázár keresztnek is nevezni, összekeverve a kétfelé és háromfelé ágazó szárú kereszteket, lásd: a keresztszárú keresztnél.


24. Nyilas kereszt, más néven a vértanúság keresztje. Eredetileg királyi hadi jelvény volt az Árpád-házban, majd a hungarista mozgalom jelképe lett a XX. században. Az egy pontból négy irányba, a négy világtáj felé kimutató nyilak az időfizikában az idő kiáradását, kiterjedését szimbolizálják (mint normális vektornyilak).


25. Szerencsekerék kereszt, más néven világkerék, sorskerék. A Föld szimbóluma az asztrológiában. A körbe zárt görög kereszt az elhatárolt, lekorlátozott, véges méretű hely szimbóluma. A témával korábban részletesen foglalkoztunk az Eseményhorizonton A szerencse titka (2009) című írásunkban, ezért itt nem részletezzük újra. Ennek egy speciális változata az országalma, ami egy görög kereszt vagy kettős kereszt egy kör vagy gömb tetején. Ez a helyéről elmozduló szemlélő jelképe, aki képes kívülről nézni önmagát (fölötte áll a dolgainak, uralkodik önmagán). Értelmezhető tachionnak is, de általában a föld (világ) feletti hatalom szimbóluma (a király kezében).


26. Opus dei kereszt: Olyan latin kereszt, ami egy körbe van bezárva. A kör ez esetben a teljesség szimbóluma, benne a latin kereszt az egyensúly eltolódását mutatja a felső világ (az ég) irányába. Vagyis az Opus dei szervezet tagjai nem végeznek világi munkát, hanem a lelki gyakorlatokra koncentrálva felfelé irányítják a figyelmüket az Istenre. Az opus dei jelentése: isteni mű, magyarul ó-pusz de-i, azaz öreg pont forrás cselekvő Istene. Innen ered a puszi (pontszerűen csücsörítő szájjal adott csók) szavunk is.


27. Rózsakereszt: A görög kereszt vastag, vörös színű változata, aminek közepén, esetleg a végein is ötszirmú rózsa található, ami Jézus szívét szimbolizálja (az időhurkot, benne a szívzónával). Pontosabb lenne az ábrázolás, ha egy jobbra csavarodó pentagramma lenne a közepén, de ezt a rózsakeresztesek (gnosztikusok) politikai okokból nem merték fölvállalni, az ötágú csillag bemocskolása miatt (boszorkányokkal, mágusokkal, Sátánnal való helytelen összekapcsolása, valamint a kommunizmus bűnei miatt).


28. Vörös kereszt: A nemzetközi segélyszervezet szimbóluma. A görög kereszt vastag, vörös színű változata. A gyógyszertárak ennek zöld változatát használják.


29. Hegyes lábú kereszt, más néven Jakab kereszt. Több változata ismeretes, amik közös jellemzője, hogy az alsó függőleges szár kard vagy tőrszerűen hegyes, eltérő alakú a másik háromtól, amik többnyire hármas elágazásúak (lásd: keresztszárú kereszt, liliomos kereszt). Az időfizikában ez a lefelé ható teremtő erő megnyilvánulása (behatolás a hitetlenek alvilágába), ezért is tekintik a rendíthetetlen hit és a kereszténység védelmezőjének azt, akinek a címerében szerepel. A liliom ezoterikus jelentésével korábban részletesen foglalkoztunk az Eseményhorizonton a Szívtiprók és liliomtiprók (2006) című írásunkban.


30. Szent Nino kereszt, más néven szőlőkereszt. A grúz és örmény ortodox egyház által használt kereszt egy olyan latin kereszt, aminek vízszintes szára kétoldalt lefelé áll, tompaszöget bezárva egymással. Szent Nino (vagy Nune) egy örmény női szent volt, aki állítólag Szűz Máriától kapta egy látomásban a szőlőkeresztet. Az időfizikában ez egy felfelé (az égbe) mutató nyíl, ami az Istenhez vezető időszálat jelképezi.


31. Konstantin kereszt (labarum), más néven krisztogram, Krisztus-monogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Két görög betűből képzett jelkép, amit első Konstantin római császár használt először a katonai, később pedig egyházi zászlóin (győzelmi szimbólumként). A császárnak a Milvian hídi csata előtt látomása támadt, amiben a Nap előtt megjelent ez a jel és egy görög betűs felirat: „e jelben győzni fogsz” vagy „ebben a jelben uralkodj”. Az időfizikában ez egyértelműen a Mindenható szimbóluma, ami egy hatágú csillagból (szerinó) készült. A felső szárra biggyesztett félkör, a P betű feje egyértelműen jelzi, hogy a rendszer jobbra forog.


32. András kereszt (crux decussata), más néven burgundi kereszt. A 45 fokos szögben oldalra döntött kereszt lényegében egy X, vagyis görög kereszt, amit a megkülönböztetés érdekében hajlamosak összelapítani egy kicsit (vízszintesen vagy függőlegesen), hogy a szárak ne derékszögben metsszék egymást.


33. Szent Antal kereszt (crux commissa), más néven egyiptomi kereszt, tau kereszt, T alakú kereszt. Az időfizikában ez az okforrást meghatározó szimbólum, fogalmának abban az értelmében, hogy a tetőpontot jelzi. A csúcsot, ahonnan nincs tovább fölfelé (létező).


34. Mankós kereszt: Négy T alakú keresztből összeállított kereszt. Egyes források teuton vagy jeruzsálemi keresztnek is nevezik, mivel a szentföldi lovagok használták először. Az időfizikában a teljesség, minden irányba való lezártság, vagyis az önvaló, megnyilvánulatlan okforrás szimbóluma, a holtponté, amiből nem vezetnek kifelé időszálak.


35. Villás kereszt, más néven lator kereszt. A középkorban ilyen keresztekre feszítették a bűnözőket, mondván, hogy Krisztus keresztjét nem érdemlik meg. Később a tolvajok megbélyegzésére is használták a jelet, ami egyházi öltözékeken is előfordul, mint a választás (jó vagy rossz) szimbóluma. Az Y betűt formázó kereszt az időfizikában az elágazás jelképe, az időforrás (és az általa húzott időszál) virtuális ketté hasadásáé a kettős idősűrűségű közegben.


36. Kettős kereszt, más néven hashmark. A zenében használatos módosítójel, ami a számítástechnikában is elterjedt. A két párhuzamos vízszintes és függőleges vonalat sok esetben kicsit jobbra döntve ábrázolják, ami a szerkezet rugalmasságára, deformálhatóságára utal. Az időfizikában ez a fotinó (fénykvantum) szimbóluma, geometriailag sematikusan és pontatlanul ábrázolva.


37. Béke kereszt, más néven hippi kereszt. A körbe rajzolt szimbólum abban különbözik a szerencsekerék keresztjétől, hogy vízszintes szárai mintegy 45 fokos szögben lefelé állnak (hasonlóan a Szent Nino kereszthez). Az időfizikában ez a teremtésbe (körbe) zárt teremtmények letörtségét, alábukottságát jelképezi az alvilágba. A kereszt nincs egyensúlyban, az alsó (anyagi) része a hangsúlyosabb, s éppen ezért lett a békemozgalmak szimbóluma, mivel egyben (nyílként) a fölfelé törekvés vágyát is kifejezi (azt, ami hiányzik).


38. Horgony kereszt, más néven füleshorgony kereszt, tengerész kereszt. Egy latin kereszt vagy ankh kombinációja az alsó szárából két oldalra kiálló horgonykampókkal. Speciális változata a horgonyvégű kereszt, ami a kétfelé ágazó szárú görög keresztek közé tartozik. Az időfizikában a horgony kereszt az időhurok féloldalas nézetének ábrázolása, vagyis az időkifli. A horgonykampók a kétfelé kiszaladó tachion képek, a kereszt maga az időhurok. A témával korábban részletesen foglalkoztunk a Bétaterek az alfatérben (2009) című írásunkban az Eseményhorizonton.


39. Borromean kereszt, más néven Borromean gyűrű. Egymásba font gyűrűkből álló kereszt, egy topológiai konstrukció. Létezik három és négyágú változata, a gyűrűk formailag lehetnek karikák vagy háromszögek, de négyszög és ötszög alakban is előfordul. Címereken a szentháromságot szimbolizálja, míg az időfizikában a három egymás számára létező okforrás hullámterét, amik sodrása hozza létre az első tűz tachiont az őskáoszban.


40. Rombusz kereszt. Öt csúcsával érintkező rombuszból összeállított egyenlő szárú kereszt. Ismeretes hét vagy kilenc rombuszból álló változata is a népművészetben, valamint olyan latin kereszt, aminek a közepén egy csúcsára állított rombusz van. Az időfizikában a rombuszok a térszerán oktaéderének egyszerűsített, síkvetületi ábrázolásai, vagyis a rombusz kereszt a Mindenhatót és a belőle leszármazott szerinókat jelképezi.


41. Nyolcágú kereszt, más néven nyolcágú csillag, fénycsillag. Máig használt ősi misztikus szimbólum, aminek több változata van, s ennek megfelelően az időfizikai jelentésük is eltérő. Az egyik a máltai kereszt, lásd ott. A másik a nyolc szárú kereszt, ami a sumer ékírás jelek közt (dingir) a Napistent (Élt), illetve a fényt jelképezi. A harmadik a klasszikus fénycsillag, ami a fotinó időhurkának körbejárási útvonalát ábrázolja (jobbos körüljárás három lépésenként). Ezzel korábban már külön foglalkoztunk az Eseményhorizonton, lásd: A menóra titka (2007) és Az energiakvantumok geometriája (2007) című írásokban, ezért itt nem részletezzük a jelentését. A negyedik a két egymásra helyezett négyzetből készített alakzat (ami a Korán borítóján is szerepel, mint népszerű arabeszk), ami a fénymag (Bindu) topológiai megfelelője. Ezzel is foglalkoztunk már korábban, lásd: Szalagológia (2004).


42. Szent János keresztje, más néven Szent János fegyvere, négyhurkú kereszt, Bowen kereszt, Szent Hannes kereszt, négyhurkú végtelen csomó. De hívják lóherének, pillangónak és propellernek is jobb híján a fantáziadús emberek. Lehet oldalára vagy csúcsára állított, lekerekített vagy szögletes formájú. Számos nép ábrázolásai közt előfordul (kelták, skandinávok, hinduk), bár a jelentései bizonytalanok (a beavatatlanok számára). Többnyire az örök élettel társítják a különféle, több hurkú (hat, nyolc, stb) változatait. Az időfizikában ez a megnyilvánuló időforrás (Bindu) topológiai (szalagológiai) ábrázolása, egy Tetrás-szalag speciálisan kifeszítve. Vagyis valóban az öröklét, az okforrás szimbóluma.


43. Sarló és kalapács keresztben: kommunista szimbólum. A kalapács a munkásokat, a sarló a parasztságot jelképezi. Az ötágú vörös csillaggal együtt több ország zászlaján és címerében szerepelt. Mint politikai, ideológiai jelképnek, nincs a teremtéssel összefüggő ezoterikus jelentése.


44. Bányász kereszt: egy keresztbe tett bányászék és bányászkalapács a bányászok címerében. Mint mesterség jelképnek, nincs a teremtéssel összefüggő ezoterikus jelentése.


45. Keresztbe tett lábszárcsontok: a kalózok fekete, halálfejes zászlóin gyakran feltűnik két X alakban keresztbe tett emberi lábszárcsont. Más zászlókon a halálfej alatt két keresztbe tett kard látható. Mint elrettentő jelképnek, nincs a teremtéssel összefüggő ezoterikus jelentése.


46. A felsoroltakon kívül még számos további, különleges formájú kereszt fordul elő a világban, amik kevésbé ismertek és sokszor bonyolult felépítésűek. A jelentésük természetesen megfejthető az egyszerűbb keresztek értelmezése által. Az alábbiakban ezekből mutatunk be néhányat, amit az interneten találtunk.


3. TÉRKERESZTEK


A fenti lista valószínűleg nem tartalmaz minden lehetséges, a világon előforduló kereszt változatot. De amik biztosan kimaradtak belőle, azok a különféle 3D-s, térbeli kereszt ábrázolások. Nélkülük nem lenne teljes a felsorolásunk, hiszen mégsem a síkuniverzumban élünk, még ha sok ember síkagyú is a bolygónkon. A 2D-s keresztek mindegyike megrajzolható 3D-s változatban is, egyszerű szár elforgatással, ahogy az XY síkkereszt XYZ térkeresztté bővíthető ki. Ilyen ábrákkal eddig főként csak a 4D-s túlvilágon, a mennyországban találkozhattak a testen kívüli élményben részesülő emberek, illetve a szentek, látók, mágusok, próféták, mesterek. No és persze az elhunytak, miután átléptek a térszeparátoron a túltérbe. Nagyon ritkán azonban megjelenik a 3D-s világban is, mint az alábbi képeken látható változata, ami a budapesti kopt keresztény templom csúcsán látható 2011 óta.


Ez a kopt kereszt egy olyan térbeli keresztszárú kereszt, aminek szárai ötfelé ágaznak el, a szerinóban keringő öt tachiont jelképezve. A kereszt egy kupolán áll, amit hat darab kettős oszlop tart, mert a téridő hat forráshelyből áll és mindegyik téresszencia (mind az öt, mert a hatodik mindig hiányzik) tachionikus hullámtérből áll, vagyis kettős idősűrűségű.
Felmerül a kérdés, hogy van-e a kereszteknek 4D-s, illetve 5D-s, 6D-s változatuk is a felsőbb világokban? A válasz az, hogy igen, elméletileg lehet a térdimenziószám bővítésével további, bonyolultabb kereszteket készíteni. A kérdés csak az, hogy van-e értelme a gyakorlatban ennek a mi számunkra (itt, az alvilágban)? Egy n térdimenziós civilizációnak ugyanis az érzékelése miatt csak az n és n-1 térdimenziós kiterjedésű szimbólumok beszédesek és könnyen felfoghatók. Az n-2 térdimenziósak már információ szegények (primitívek, mint a morze jelek), az n+1 térdimenziósak pedig nehezen elképzelhetők és pláne kezelhetők, még vetületi formában is.
Összefoglalásként azt mondhatjuk, hogy egy látszólag egyszerű szimbólum díszítésével, variálgatásával a történelem folyamán sikerült az emberiségnek minden lényeges, ezoterikus információt megjelenítenie a maga számára az Istennel és a teremtés működésével kapcsolatban. Most, hogy már értjük ezeket, tudatosabban használhatjuk őket a mindennapokban (szakrális vagy világi célokra egyaránt).

Készült: 2010.06.02. - 07.
Frissítve: 2011.10.11.

Következő írás

Vissza a tartalomhoz