A MENÓRA TITKA

"Csak térbe fér a fény."

1. A MENÓRA EREDETE

A hanuka (más írásmóddal: Chanuka vagy Chanukka) az egyik legnagyobb zsidó ünnep, mely nyolc napig tart decemberben (mozgó ünnep). A szó jelentése megszentelés, megtisztítás, felavatás. Ez a fény ünnepe, a felszentelés ünnepe vagy a makkabeusok ünnepe, amely során arról emlékeznek meg, hogy Júdás Makkabeus újra felszentelte a jeruzsálemi templomot Kr. e. 165-ben, három évvel azután, hogy IV. Antiokhosz Epiphanész szír király megszentségtelenítette azt. Ilyenkor a hagyománynak megfelelően nyolc napon keresztül meggyújtják a nyolcágú, kilenc gyertyát tartalmazó menóra (Chanukkia) egy-egy újabb gyertyáját.

menóra 1.menóra 2.

Antiokhosz azért szállta meg Júdeát és foglalta el a jeruzsálemi templomot, hogy eltörölje a zsidó vallást. A templomból elhurcolta az arany menórát és a templomi edényeket, majd az Izrael Istene iránti megvetését kifejezendő, disznót áldozott fel a Templomban Zeusz tiszteletére, megfőzve azt és levét a szent Tóra tekercsekre öntötte. Egyben megtiltotta a zsidó nép számára a körülmetélkedést, a sabat megtartását és a kóser étkezési szabályok gyakorlását. Katonáinak megparancsolta, hogy a rendelkezéseit tűzzel-vassal tartassák be a néppel.

menóra 3.

Emiatt hamar kitört a makkabeus lázadás, melynek vezetője, Júdás Makkabeus végül a katonai győzelem után kiszlév hónap 25.-ik napján újra felszentelte a templomot. Amikor azonban meggyújtották az örökmécsest, csak egy napra való megszentelt olíva olajat találtak hozzá. Csodálatos módon mégis az olaj nyolc napon át égett, amíg sikerült utánpótlást szerezniük. Azóta számít a hanuka ünnepnek, mely során közhírré kell tenni a csodát a menóra ablakba helyezésével.

menóra 4.

A vallási szertartásokhoz használt menóra az egyik legősibb zsidó jelkép, melynek az évszázadok során több változatát is használták: öt, hat, hét és nyolckarú gyertyatartókat. A jeruzsálemi szentély hétágú gyertyatartója a teremtés hét napját szimbolizálja, de értelmezik Életfaként is. A szentély pusztulása után megtiltották a hétkarú menóra használatát, így a mai hanukai gyertyatartó nyolckarú, kiegészítve egy kilencedik gyertyával, amit a többi meggyújtására használnak. Ezt samesznek (templomszolga) hívják, amiről az ünnep során minden este eggyel több lángot gyújtanak meg, mert - a Talmud kifejezésével élve - "a szentség dolgában csak növekedni lehet".

menóra 5.

2. A MENÓRA IDŐFIZIKAI JELENTÉSE

Alapvetően kétféle menóra létezik, melyek a két energiakvantumot (szerinót és fotinót), az egyszerű időhurkokat szimbolizálják a teremtésben. Ezek annyira fontosak (szakrálisak és szentek), hogy a világ minden vallásában és kultúrájában megtalálhatók valamilyen formában ősidőktől kezdve, így a zsidó vallásban is. Ezoterikus jelentésükről persze csak a beavatottak tudnak többet-kevesebbet, jól-rosszul. Vagy már ők sem, mert az évezredek alatt elvesztek ezek az információk, így feltétlenül érdemes újra felelevenítenünk ősi és egyetemes titkaikat.
Az első a térszerán gyertyatartója (misztikus hajlamúak kedvéért a men-óra: mozgó idő!), amely hatágú és hét gyertya van rajta. Ez a Mindenható (Isten, Jahve, Zeusz, Allah, Visnu, az univerzum ura) szimbóluma, és egyben a helytartó istenségek (pl. Napisten) és az angyalok (térlények) jelképe is. Ebben a hetedik TŰZ-nek mindig középen a helye, akár sorban (szálszerűen), akár körben (síkban) helyezzük el a gyertyákat. Ha térben akarjuk elhelyezni, akkor egy oktaéder csúcsaira kell tennünk őket, ahol minden gyertyaláng egy-egy tachionnak felel meg az időhurokban, míg a sameszgyertya a királylány forrást jelképezi a testátlók metszéspontjában. A samesz folyamatos használata (égetése) azt jelenti, hogy a Mindenható térszerán a Teremtő Anya hullámterében létezik, Aki megtartja Őt, s egyben lehetővé teszi az időhurok keletkezését azáltal, hogy a Teremtő Atya forrását egy bukfencre (az első okságsértésre) készteti.
A tachion gyertyák sorban történő meggyújtása az időhurokban egymás számára sorra felvillanó virtuális jelenpontok keletkezését szemlélteti, a téridő születését az őskáoszban. Ez az Isten születésének rituáléja, ezért használták a zsidók csak a jeruzsálemi templomban (egy helyen, mert egy az Isten), s tiltották be később a szentély pusztulása (és az Istennel való szoros kapcsolatuk megszakadása) után, hisz Ő az első és megismételhetetlen élőlény, aki minden későbbi teremtmény szülője.

tér menóra 1.

A másik a fényszerán gyertyatartója, amely nyolcágú és kilenc gyertya van rajta. Ez a Lucifer (a fény hordozója, Fényhozó, Phoszphorosz vagy Éószphorosz) szimbóluma, és egyben a fénylények és az emberek (anyagba zárt fénylények) jelképe is. Ebben a kilencedik TŰZ-nek mindig középen a helye, akár sorban (szálszerűen), akár körben (síkban) helyezzük el a gyertyákat. Minden gyertyaláng egy-egy tachionnak felel meg az időhurokban, míg a sameszgyertya a királylány forrást jelképezi, ugyanúgy, mint a szerinónál. A fény a térben született tér, a világ világossága, aminek időhurka eredetileg négy dimenziós és geometriailag egy hiperoktaéderrel ábrázolható. A mi három dimenziós világunkban azonban ennek kockává redukált változatában ismerjük, aminek síkvetülete a misztikusok által jól ismert nyolcágú fénycsillag.

menóra 6.

A Mindenható térszeránja által keltett másolati szerinók (istenségek, angyalok) csak a téridőben képesek kelteni a fotinókat, amik csak ebben tudnak megmaradni a szerkezeti felépítésük okán. A nyolcágú gyertyatartót azért használják a zsidók nem csak a zsinagógákban, hanem az otthonaikban is, mert a fények, mint az Isten teremtményei mindenhol jelen vannak, betöltve a világegyetemet. Az emberi lelkek centrumában is fénykvantum egzisztál, hisz lényünk legmélyén mindannyian fénylények vagyunk - szó szerint.

menóra 7.

A hanuka ünnepe szoros fogalmi kapcsolatban áll a keresztény karácsonnyal, pontosabban a téli napforduló ünnepével, amikor a fény újjászületését ünneplik szinte minden vallásban a Földön. Ezt az is bizonyítja, hogy karácsony első napja, december 25.-e épp nyolc nappal van újév (január 1.) előtt, így elvileg a keresztények számára is adva van a nyolc napos fényünnep gyakorlásának lehetősége. Ők azonban valamiért inkább karácsony előtt ünnepelnek, adventnek nevezve a fény (valójában tér) születésére való felkészülést. Ennek során készítik fenyőágakból az adventi koszorút (kört azaz hurkot), melyet négy gyertyával díszítenek (a szükséges hét helyett). Ebből három kék színű és férfi fogalmat szimbolizál: Ádámot, a zsidó népet és Keresztelő Szent Jánost. A negyedik rózsaszínű és női fogalmat jelenít meg: Szűz Máriát. A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg, minden héten eggyel többet, ami szimbolizálja a növekvő fényt (Jézust).

3. A TÉR MENÓRA SZAKRÁLIS MŰKÖDÉSE

A térszerán gyertyatartója tehát háromféle formában készíthető el a térbeli kiterjedését (geometriai szerkezetét) tekintve. Az első a szálszerű (1D), egymás mellé sorba helyezett gyertyákkal (hatágú, hét gyertyával). A második a síkszerű (2D), körbe helyezett gyertyákkal (hat körben, egy középen). A harmadik pedig a térszerű (3D), egy oktaéder csúcsaira helyezett gyertyákkal (hat a csúcsokon, egy a testátlók metszéspontjában).

tér menóra

Látható, hogy a szálszerű változat lényegében a síkszerű kihajtogatásával készült, amit a térszerűből meghatározott elforgatások révén nyerhetünk. A 3D-s és 2D-s változatok közti átmenetről (évekkel ezelőtt) készített (python nyelven írt) szimuláció a programok között található (lásd: 12. quantdll.zip és quantexe.zip). Emellett ajánlott még elolvasni Az energiakvantumok geometriája című írást, ami részletesen foglalkozik a szerinó és a fotinó geometriai szerkezetével egy, kettő és három dimenzióban.
A gyertyák meggyújtási sorrendje a mellékelt rajzon látható mindhárom formában. A folyamat pontosabb megértéséhez készítettem egy táblázatot is, mely azt mutatja, hogy lépésenként mely gyertyáknak kell égniük a rituálé elvégzése során. A királylány gyertyája itt azért nem ég folyamatosan, mert az időhurok közepén felvillanó, álló jelenpont sem látszik állandóan létezni, csak a testátlót ugrás pillanataiban. Ez ciklusonként három alkalom, minden páratlan számú lépésnél.

tér menóra táblázat

Mivel a térszerán időhurkában órairányban (balról jobbra) keringenek a tachionok, a gyújtási sorrendet is ennek megfelelően kell betartani. A szálszerű (és síkszerű) változatnál a balról jobbra történő lépegetés lépésközei: 1-3-1-3 felváltva, a királylány kihagyásával, majd a sor végére érve ugrás vissza az elejére. Közben minden páratlan számú lépésnél a királylány gyertyáját is meg kell gyújtani, majd a következő lépésnél eloltani, ezzel jelezve a pislogását.
A gyertyák alakjának és színének megválasztása szintén szimbolikus jelentőségű. A tachionok a tüzek, ezért kúpos és csavarodó felszínű gyertyákat célszerű alkalmazni. A kúp akkor tökéletes, ha a csúcsszöge azonos a teremtési szöggel (36 fok 52 perc), a csavarodása órairányú (a csúcstól kiindulva) és kék színű (mivel a kék a fiúk nemi jelzőszíne). Sajnos jelenleg a boltokban csak jóval hegyesebb, hosszúkásabb, balos csavarodású gyertyákat (csavart gyertyának hívják) lehet kapni és nem mindig van belőle kék színű. Akinek lehetősége van rá, hogy készítsen vagy készíttessen magának geometriailag pontos gyertyákat, az ügyeljen még arra is, hogy a csavar menetemelkedése 45 fokos legyen és a csúcstól kiindulva nyolc teljes fordulatot tegyen meg az aljáig (a 8. eseményhorizont rétegig).
A királylány szívpontja állni látszik a hurok közepén, ezért ez VÍZ típusú forrás lesz, amit gömb alakú gyertyával célszerű szimbolizálni. Legyen piros színű (a lányok nemi jelzőszíne), sima felülettel. A körbe rakott gyertyák egymástól való távolságát célszerű úgy megválasztani, hogy kényelmesen hozzá lehessen férni a középen lévő királylányhoz is.
Az egyes lépések időköze a rituálé jellegétől függően változhat. Ha például karácsony előtt akarunk tér menórát gyújtani a Mindenható Fiának születése alkalmából, napi egy lépés esetén december 19.-én kell indítanunk a ciklust, hogy 24.-ére (szenteste) elkészüljön, azaz mind a hat tachion világítson. De az is jó megoldás, ha a karácsony esti (éjféli) nagymise során a pap hat részre osztja a szertartást és mindegyik elején meggyújt egy gyertyát.
Amint az látható, az adventi koszorú, mint szimbólum akkor volna fizikailag pontos, ha hat kék gyertya lenne rajta körben, míg középre kerülne a rózsaszínű hetedik. Ez esetben viszont nem csak vasárnaponként, hanem hét közben is tennünk kell egy lépést, mondjuk szerdánként vagy öt héttel aranyvasárnap előtt kell elkezdenünk a rítust.

4. A FÉNY MENÓRA SZAKRÁLIS MŰKÖDÉSE

A fényszerán gyertyatartója szintén háromféle lehet a kiterjedését tekintve. Az első a szálszerű (1D), egymás mellé sorba helyezett gyertyákkal (nyolcágú, kilenc gyertyával). A második a síkszerű (2D), körbe helyezett gyertyákkal (nyolc körben, egy középen). A harmadik pedig a térszerű (3D), egy kocka csúcsaira helyezett gyertyákkal (nyolc a csúcsokon, egy a testátlók metszéspontjában).

fény menóra

A gyertyák meggyújtási sorrendje a mellékelt rajzon látható mindhárom formában. A táblázat megmutatja, hogy lépésenként mely gyertyáknak kell égniük a rituálé elvégzése során. A királylány gyertyája itt sem ég folyamatosan, mert az időhurok közepén felvillanó, álló jelenpont sem látszik állandóan létezni, csak a testátlót ugrás pillanataiban. Ez ciklusonként négy alkalom, minden páratlan számú lépésnél.

fény menóra táblázat

Mivel a fényszerán időhurkában órairányban (balról jobbra) keringenek a tachionok, a gyújtási sorrendet is ennek megfelelően kell betartani. A szálszerű (és síkszerű) változatnál a balról jobbra történő lépegetés lépésköze mindig három, a királylány kihagyásával, majd a sor végére érve ugrás vissza az elejére. Közben minden páratlan számú lépésnél a királylány gyertyáját is meg kell gyújtani, majd a következő lépésnél eloltani, ezzel jelezve a pislogását.
A gyertyák alakjának és színének megválasztására majdnem pontosan ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint a térszerán esetében. A tachionok a tüzek, ezért kúpos és csavarodó felszínű gyertyákat célszerű alkalmazni. A kúp akkor jó, ha a csúcsszöge kisebb (azaz hegyesebb) a teremtési szögnél (nagyjából 20 és 35 fok között, itt nem kell pontos értéket betartani). Továbbá a csavarodása órairányú (a csúcstól kiindulva) és kék színű. A királylány szívpontját gömb alakú gyertyával szimbolizáljuk, ami legyen piros színű, sima felülettel.
Az egyes lépések időköze a rituálé jellegétől függően változhat. Ha például karácsonykor akarunk fény menórát gyújtani a téli napforduló után ismét hosszabbodó nappalok alkalmából (fényünnep), akkor napi egy lépés esetén december 25.-én kell indítanunk a ciklust, hogy január 1.-ére (újév) elkészüljön, azaz mind a nyolc tachion világítson. De az is jó megoldás, ha az újévi mise során a pap nyolc részre osztja a szertartást és mindegyik elején meggyújt egy gyertyát.
A rendesen (vallásos szakértelemmel) elkészített zsidó menórákon nem véletlenül található középen (vagy alul) egy hatágú tércsillag, esetleg egy oktaéder, hisz ez jelzi, hogy a fény a térben születik, az adja a létének alapját. Amint a fenti képeken látható, az egyik menóra csúcsára még egy kis Főnix madarat is odatettek, hogy a vak is egyből láthassa, miről, minek a szimbólumáról van szó (lásd A Főnix titka című írást).

5. HÁZI FELADAT

Ahhoz, hogy a teremtés ezen alapvető fontosságú titkai fennmaradjanak az emberiség számára hosszú távon, és ne vesszen feledésbe a megoldás, szükség van rá, hogy általános szokássá váljon - vallástól függetlenül - minden népcsoport számára a fényünnep. Mindkét energiakvantum működésének módja, matematikai pontossággal, hisz ez a lényeg és a legfőbb szentség. Egyetlen csoport sem sajátíthatja ki magának, és senki sem utasíthatja el azzal az ürüggyel, hogy ez valamely csoport szimbóluma, mert itt egy sokkal alapvetőbb és egyetemesebb jelenségről van szó, a létünk alapjainak ismeretéről.

tér menóra 1D

Ma ugyan még nem vagyunk technikailag elég fejlettek hozzá, hogy gyakorlati hasznát lássuk ennek a tudásnak, de idővel biztosan eljön majd az a kor, amelynek emberei nem csak érteni, de hasznosítani is tudják az energiakvantumokban rejlő lehetőségeket. Mert erre a tudásra van szükség az univerzum megértéséhez, a csillagközi űrhajózáshoz, a magasabb dimenzióvilágok fizikájának feltárásához, a párhuzamos univerzumok közti közlekedéshez, az anyagot teremtő gépek működéséhez és még sok más fontos műszaki megoldáshoz, amit ma elképzelni sem tudunk.

tér menóra 2D

Éppen ezért azt szeretnénk, ha minden egyház templomaiban és az emberek otthonában is gyertyák gyúlnának az év végén a fentebb megadott szabályok betartásával. Legyen ez általános, ökomenikus népszokás szerte a Földön, a mindannyiunkat összekapcsoló egyetemes rituálé, melynek során mindenki a maga módján és nyelvén imádkozhat az univerzumunk fenntartójához egy szebb és bölcsebb jövő érdekében.

fény menóra 1D

Házi feladatnak adjuk tehát az Eseményhorizont olvasói számára a következőket.: Készítsetek szép, esztétikus menórákat magatoknak otthon minden karácsonyra és gyújtsátok meg őket, ezzel is emlékezve a teremtés alapját képező kétféle energiakvantumra. Ha bárki kérdezi, magyarázzátok el mi ez és miért fontos úgy csinálni, ahogy csináljátok. A kézműves hajlamú emberek megfelelő gyertyatartókat is készíthetnek erre a célra a rendelkezésükre álló anyagokból. Akár árulhatjátok is őket, mint kegytárgyakat, a megfelelő használati utasítással együtt. Várjuk továbbá a grafikus hajlammal megáldott olvasók rajzainak, festményeinek vagy szobrainak fotóit, illetve animált gif képeit a menórákról az Eseményhorizont címére, hogy közzé tehessük őket a galériában.

fény menóra 2D

Készült: 2007.12.12.

Vissza a tartalomhoz